A Kapos folyó a Dél-dunántúli régióban 3 megyét érintve – a somogyi Kiskorpádtól eredve Tolnanémedinél – torkollik a Sióba. Hossza kb. 110 km, vízgyűjtő területe meghaladja a 3100 km2 -t.
A vízgyűjtő a Dunántúli-dombság Belső-Somogy, Külső-Somogy, Tolna-Baranyai-dombság és a Baranyai-szigethegység egyes területeit foglalja magába, melyből a KDTVIZIG működési területére közel 900 km2, a fennmaradó kb. 2.200 km2 a DDVIZIG területére esik.
A Kapos folyó vízrendezési kérdéseit már az 1700-as évektől fontosnak tartották az akkori mérnökök, mint például Krieger Sámuel és Böhm Ferenc. Érdemi beavatkozás azonban az 1800-as években történt. Az 1940-es években több nagyobb árhullám is levonult a Kapos vízgyűjtőjén, amely komoly elöntéseket okozott a város területén: 1940. március 12-13-14. között és 1947. március 6-7-8. között. A lakosság védelme érdekében, 1954-ben elkészült a Kapos belterületi szakaszán a súlytámfalak terve, amit később megépítettek.
1947.
- augusztus 12-én jelentős árhullám érkezett Kaposvárra. Akkor két napig színelt a vízállás a depónia és a támfalak tetejével.
A támfalaknál alacsonyabban fekvő városrészben az illegális szennyvízbekötések miatt – a lakóépületeken belül – a padlóösszefolyóknál kellett védekezni. A sok uszadék miatt fel kellett robbantani egy fahidat.
1970-et követően 35 év telt el, és 2005-ben – szintén augusztusban –, (most nem 12-én, hanem 8-ról 9-re virradó éjszaka) 86-105 mm csapadék hullott le, és Kaposvár ismét a nagyvíz ellen küzdött. A belterületi szakaszon a Kapos becsült legnagyobb vízhozama 40 m3/s volt.
2005.
Ezen események hatására a mérnökökben is és a városvezetésben is tudatosult, hogy tenni kell valamit. Az építést többszöri megbeszélés, tervegyeztetés, engedélyezési folyamat előzte meg, végül egy pályázat keretében sikerült megvalósítani a tározó kialakítását.
A DDVIZIG a Dél-dunántúli Operatív Programban „A felszíni vizek védelmét szolgáló fejlesztések regionális jelentőségű vízvédelmi területen” elnevezésű, DDOP-2009-5.1.5/A kódjelű pályázati kiírásnak megfelelően pályázatot nyújtott be „Vésztározás a Kaposon” címmel. A benyújtott pályázatot a Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága támogatásra érdemesnek ítélte, így a fejlesztéseket a 2013-as évben megkezdtük, és 2014 májusában ünnepélyes keretek között a Kapos vésztározó átadása meg is történt.
A projekt célja, hogy a nagycsapadékok okozta árvizek előfordulása esetén megteremtse, illetve fokozza az élet- és vagyonbiztonságot az érintett regionális jelentőségű sík- és dombvidéki vízgyűjtő területeken. A vésztározó hatására mérséklődik az árvízi veszélyeztetettség Kaposvár és Kaposújlak belterületén, illetve a Kapos vízfolyás Kaposvár alatti szakaszán lévő települések: Sántos, Kaposhomok, Mosdós, Nagyberki, Csoma, Attala környékén.
A vésztározó Kaposvár belterületétől nyugatra, a Kaposvár-Somogyszob vasútvonal déli vonalán elterülő völgyben került kialakításra. Ezen a területen – a nagyobb árhullámok levonulásakor – a Kapos rendszeresen kilép a medréből és elönti a mély fekvésű területeket.
A vésztározó vízi létesítményeinek megépítésével lehetővé vált a vizek szabályozott visszatartása a Kapos völgyében. A tározó üzemrendje szerint állandó vízvisszatartás nem történik, a tározó üresen áll, és a mederben érkező vizek a tározó központi műtárgyán szabadon folynak át. A zsilipek lezárására akkor kerül sor, amikor a tározóterület nagy része az áradás következtében már elöntésre került és további árhullám várható, amely Kaposvár belterületét veszélyezteti.
Az elkészült vésztározó a Kapos 96+400 km szelvényébe épített völgyzárógát megvalósításával alakult ki, és mértékadó árhullám előfordulásakor a vízfolyás 99+160 km szelvényéig terjedő völgyszakasz kerül elöntésre.
A vízgyűjtőterület nagysága a völgyzárógát szelvényében: 260 km2.
A belterület megfelelő árvízi biztonságának megteremtéséhez – a számítások szerint – 1.512.000 m3 vízmennyiség visszatartása szükséges a város feletti völgyszakaszon. A vésztározó víztérfogata, a műszakilag kialakítható 132,80 m Balti feletti mértékadó árvízszint (MÁSZ) mellett: 1.689.000 m3.
Ez a biztonság javára 177.000 m3-rel (~12 %-kal) nagyobb kapacitás.
A tározó megépítését követően az érkező vizeket szabályozottan tudjuk a város belterületi szakasza felé engedni. Ezt mutatta a 2023. december 14-től 17-ig tartó védekezés is. Ekkor 50 mm csapadék hullott le a Kapos felső vízgyűjtőjére, amihez a hóolvadás is hozzáadódott. A Bárdi-patak és a Szennaberki-vízfolyás a Kapos folyó felső vízgyűjtőjén lévő, betorkolló vízfolyások is áradásnak indultak, így szükséges volt a védekezést elrendelni. A védekezés első napján a központi műtárgy zsilipjeit elzártuk, így csak az árapasztón (a középső cső mindig nyitva van) engedtük az érkező vizeket a városi szakaszra. Ennek köszönhetően a belterületi szakaszon nem is alakult ki elöntés, a meder elvezette a vizeket. A tározótérben visszatartottuk a víz egy részét, ami nagyon jól ellátta a funkcióját. Az árhullám levonulásával kinyitottuk a zsilipeket, és a még tározó térben visszatározott vizeket továbbengedtük.
2023.
A Kapos vésztározó megépítésére tehát nagy szükség volt. A decemberi árhullám komoly károkat, elöntéseket okozhatott volna Kaposvár város belterületén, de a tározó megóvta a várost.
VÁRADI NELLI (szakaszmérnök, Kaposvári Szakaszmérnökség Központ)