A Föld éghajlat- és klímaváltozásainak hatása Magyarország területén is jól megfigyelhető. A vízügyi ágazat - és ennek hazai középirányító szervezete az Országos Vízügyi Főigazgatóság - nagy hangsúlyt fektet a változások miatt szükséges fejlesztések megvalósítására. Prioritást élvez az aszálykezelés, a szélsőséges vízjárás, az árvizek és a belvizek elleni védekezés. A korábbi pályázati időszak (2007-2013) sikeres beruházásai után az Országos Vízügyi Főigazgatóság és konzorciumi partnerei, a regionális vízügyi igazgatóságok, a 2014-2020 ciklusban több mint ötven KEHOP projekt megvalósítására vállalkoznak.
Így például a Tisza-völgyben bővítik a tározókapacitásokat a nagy kárt okozó árvizek kezelésére, a folyóvizeken az árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítésével növelik az árvízi biztonságot, az aszályos időszak vízhiányos helyzeteinek elkerülésére, a károsan magas belvizek kialakulásának megakadályozására a vízpótló- és a belvízrendszerek összehangolt működését alakítják ki. Korszerűsítik a Balaton levezető rendszerét, elvégzik a Velence-tavi partfal rekonstrukcióját. A fejlesztések érintik a Tisza-tavat, a Szigetközt, s az új dombvidéki tározók kialakításával Baranya, Vas és Zala megyét.
Valamennyi beruházásnál szükséges a hazai és az Európai Uniós előírások maradéktalan betartása, a fejlesztések határidőben történő megvalósítása. A projektek meghatározása már az egységes vízgazdálkodás szellemében történt, amely lehetővé tette a vízkárelhárítás és a vízpótlási szempontok közös, és éppen ezért hatékony működésének tervezését.
A tervezett több mint 250 milliárd forintnyi fejlesztés jelentősen javítani fog Magyarország árvízvédelmi helyzetén, kezelhetőbbekké válnak az aszályok, javul a belvízcsatornák állapota, s ezzel a belvízkezelés. A 2014-2020 közötti ciklusban az EU tizenegy pontban foglalta össze a célkitűzéseket. Magyarország a vállalt projektekkel e célkitűzésekhez igazodva valósítja meg a 2014-2020 EU programozási időszak feladatait
Országos Vízügyi Főigazgatóság