Events

14
2015. február 14., szombat

Bird watching trip

madarvilagnap

The ‘Janus Pannonius’ Museum organises an end-of-winter trip to the River Dráva linked to the anniversary of the Ramsar Convention in February (World Wetlands Day on 2nd February). Companied by an ornithologist with local knowledge, one can get an insight into the characteristics of the oxbow as wetland habitat.

3
2015. február 3., kedd

Flood vulnerability in Hungary – 6th conference in the series

The General Directorate of Water Management together with the Scientific Council for the Water Sector launched a series of conferences in 2014 titled ‘Flood vulnerability in Hungary’.

22
2015. január 22., csütörtök

EDUCATIO – International Education Fair 2015

Educatio

Having been the largest fair of the educational market, the annual International Education Fair ‘EDUCATIO’ has been organized and will be held in Budapest between 22nd – 24th January 2015.

16
2015. január 16., péntek

International competition for young water enthusiasts with huge prize

viz_dij_2015

Founded in 1997, the Stockholm Junior Water Prize (SJWP) is most prestigious international junior prize within the water sector. The Hungarian national round is organized by GWP Hungary Foundation with the help and support of numerous partner organizations. The patron of the Hungarian competition is Mr. János Áder, President of the Hungarian Republic.

Events archive
Content manager: Lázár Ildikó, közalkalmazott

Hydrometry

2015. február 24., kedd 15:02

A hidrometria (vízméréstan) a hidrológiai folyamatok elemzéséhez elengedhetetlenül szükséges vízrajzi adatok előállításával (mérés, adatgyűjtés) foglalkozó szakterület. Pontosabb megfogalmazás szerint a nyugvó, valamint a mozgó vizet jellemző mennyiségek mérésével foglalkozó tudomány. A hidrometria körébe tartoznak a vizet magába foglaló meder nagyságára, alakjára, anyagára, a víz által szállított hordalék mennyiségére és minőségére vonatkozó mérések is. A hidrometria főbb részei: a vízállások megfigyelése, a medrek geometriai jellemzőire vonatkozó mérések, a víz sebességének, hozamának, hordalékjellemzőinek mérése, a hullám-megfigyelések és a talajvíz jellemzőinek (szintjének, sebességének stb.) mérése.

A magyar Vízrajzi Szolgálat rendszeresen az alábbi paramétereket méri:

  • Vízállás
  • Vízhőmérséklet
  • Vízsebesség
  • Vízhozam
  • Jégviszonyok
  • Hordalékviszonyok
  • Talajvízállás
  • Rétegvízállás
  • Források vízhozama
  • Hidrometeorológiai mérések:
    • csapadék
    • hóréteg, hóvíz egyenérték
    • levegő és vízhőmérséklet
    • relatív páratartalom
    • talajnedvesség

Alkalmazott mérőeszközök és műszerek

A vízrajzi területi mérések során alkalmazott mérőeszközök lehetnek hagyományos mechanikai működési elvű v. analóg műszerek, adatgyűjtővel ellátott digitális regisztráló műszerek, különböző típusú (urh rádiós- vezetékes telefonos, mobil gsm vagy gprs) távérzékeléssel összekapcsolt ún. távadó műszerek illetve a speciális mérési igényeket kielégítő műszerek. A mért adatokat minden esetben a helyszínen elhelyezett elektronikus adatgyűjtőben tárolják, ahonnan vagy az előírt időpontokban kimásolják (regisztrálás), vagy valamilyen kommunikációs eszköz segítségével eljuttatják a mérőállomást üzemeltető VIZIG távmérő központjába (távmérés).

Felszíni vizek méréséhez használt mérőeszközök

  • lapvízmérce

A hosszegység beosztással ellátott s a mederben rögzített lap körüli víz­felszín magassága a beosztáson leolvasható. Minden vízmérce nullpontjának magasságát hazánkban a Balti tenger szintjéhez képet bemérik. Ezzel válik lehetővé a különböző vízmércéken mért relatív vízállások összehasonlíthatósága.

lapvízmérce

  • mechanikus vízállásíró

A vízen lebegő úszó a vízfelszínnel együtt emelkedik illetve süllyed, függőleges mozgását írószerkezet folyamatosan rajzolja, óraművel egyenletesen mozgatott papírszalagra.

  • nyomásérzékelős v. úszó-ellensúlyos analóg- digitális vízállásregisztráló

A mérés elve kétféle lehet. Mechanikusan a vízállást a vízen lebegő úszóval mozgatott tárcsa elfordulásával mérik, és az elfordulás mértékét feleltetik meg a vízállás változásának. Elektronikusan a vízoszlop nyomását mérik egy nyomásérzékelővel, amelynek kimenő villamos jele lineáris összefüggésben van a vízállással. A nyomásérzékelőt vagy vízbe merített szondában helyezik el, és a szondát a legkisebb vízszint alá helyezik; vagy pedig a legmagasabb vízszint fölé telepítik, és az érzékelőtől egy vékony csövön levegőt pumpálnak a víz alá (a cső végét ugyancsak a legkisebb vízszint alá helyezik). Ez esetben azt a nyomást mérik, ami a levegő csövön való kinyomásához szükséges.

úszó-ellensúlyos digitális vízszintmérő műszer
 
  •  dig. vízállásregisztráló adatgyűjtő
  •  digitális vízhőmérséklet regisztráló
  •  vízhőmérő
  •  forgószárnyas vízsebességmérő

A forgószárnyas sebességmérővel az adott mérési pontban mérik az előre meghatározott mérési idő alatt az áramló víz mozgásának hatására bekövetkező szárnyforgások számát. Ebből - kiszámítva az egy másodpercre eső fordulatszámot - a forgószárnyhoz tartozó kalibrációs egyenlet segítségével meghatározható az áramlási sebességnek a műszer tengelyirányába eső komponense.

forgószárnyas műszer számlálóval

  •  indukciós vízsebességmérő

Az indukciós elven működő vízsebességmérő műszer mozgó, forgó alkatrészt nem tartalmaz. A műszer szondából és kijelző egységből áll. A sebességet a szonda belsejében elhelyezett indukciós tekercs által keltett mágneses térben mozgó vízben, mint vezetőben ébredő elektromos feszültség mérése útján határozza meg. A vízben mért feszültség arányos a műszer szoros környezetében mozgó víz áramlási sebességével. Ezt az arányt a műszer kalibrálása során határozzák meg és az ezt leíró függvény a műszer kiértékelő egységébe van beégetve, így a műszer kijelzője közvetlenül az előre beállított mérési idő tartamra vonatkozó átlagos áramlási sebességet adja meg m/s mértékegységben.

indukciós vízsebességmérő műszer

  •  ADCP vízhozammérő

A mérés az átfolyási keresztszelvény, valamint az arra merőleges vízsebesség komponens meghatározásán alapul. A mérési módszer alapja a mozgócsónakos vízsebességmérés. Ennek keretében ultrahangos technikával meghatározza a berendezés a mérőfej alatti függély vízmélységét a műszer beállításától függő sűrűséggel kiosztott cellánként a vízsebesség nagyságát és irányát. Ezen adatoknak a hajó haladási nyomvonala mentén számított szorzat összege alapján határozza meg a vízhozamot.

ADCP vízhozammérő műszer

  • mélység- távolságmérő rúd-szalag-kötél
  •  hordozható mérőbukó

A mérőlapon átfolyó vízhozam és a mérőlap előtt kialakuló - az átfolyáskor bekövetkező leszívás által nem befolyásolt - vízállás között összefüggés (hitelesítési görbe) határozható meg. A hordozható mérőlappal végzett méréskor a vízhozamot a mérőlapon vagy az ahhoz csatolt berendezésen észlelt vízállás és a mérőlaphoz tartozó egyedi hitelesítési görbe (össze­füg­gés) segítségével számítással vagy grafikusan lehet meghatározni.

Felszín alatti mérésekhez használt mérőeszközök

  • mérősíp, elektromos vízszintérzékelő azaz kézi kútvízszintmérők

A kútba eresztett, hosszegység beosztással ellátott mérőeszközök a vízszin elérésekor fény, illetve hangjelzést adnak.

kézi kútvízszintmérő

  • szalagos vízállásmutató

Ez a mérési módszer a kutak vízszintjeinek rendszeres észlelésére szolgál. A vízszintingadozás a kútban úszót mozgat, amely ellensúllyal van kiegyensúlyozva. Az úszó mozgását szalag vagy kábel közvetíti a leolvasóberendezés kijelzőjéhez.

szalagos vízállomásmutató

  •  vízállásíró

A vízen lebegő úszó a vízfelszínnel együtt emelkedik illetve süllyed, függőleges mozgását írószerkezet folyamatosan rajzolja óraművel egyenletesen mozgatott papírszalagra.

  • nyomásérzékelős digitális vízállásregisztráló

A mérés elve kétféle lehet. Az egyik mérési elv szerint a kút vízállását a vízen lebegő úszó által mozgatott villamos jeladó használatával mérik. Ilyen eszköz csak megfelelő átmérőjű kútban, a felszíntől legfeljebb 20 méter mélységig alkalmazható. A másik mérési elv szerint a vízoszlop nyomását mérik a legkisebb  vízszint alatt elhelyezett érzékelő szondával, amelynek kimenő villamos jele  lineáris összefüggésben van a vízállással.

nyomásérzékelős vízállásregisztráló szonda

  •  nyomásmérő óra

Hidrometeorológiai mérésekhez használt mérőeszközök

  • Hellman-rendszerű csapadékmérő

Ezt a mérési módszert az előző észlelési időpont óta lehullott csapadék mennyiségi értékének meghatározására alkalmazzuk.

Hellman-rendszerű csapadékmérő

  •  csapadékíró

Ezt a mérési módszert a csapadékhullás idejének és mennyiségének folyamatos követésére és rögzítésére alkalmazzuk. A csapadékíró a csapadék részeinek és hevességének megmérését, illetve kiértékelését teszi lehetővé, a műszer óraszerkezetének típusától függő részletességgel.

csapadékíró

  • dig.automata billenőedényes csapadékmérő
  •  automata hidrometeorológiai mérőállomás

automata hidrometeorológiai mérőállomás

  • párolgásmérő kád

Ezt a mérési módszert használjuk akkor, amikor természetes vagy mesterséges szabad vízfelületek párolgását kívánjuk megmérni. A szabad vízfelszín párolgását a párolgásmérő kádban mérjük úgy, hogy meghatározott időpontokban megmérjük a vízszintet és a különbségből állapítjuk meg a két vízszintmérés közötti időtartamra eső párolgást.

párolgásmérő kád

  •  mérleges hósűrűségmérő

A hó vastagságának és vízegyenértékének megmérése mérleges hómérővel történik. A hóvastagság az érintetlen hótakaróba a talajig szúrt mintavevő henger cm-beosztással ellátott külső palástján leolvasott érték, a hóvízegyenérték meghatározása a mintavevő hengerrel kiemelt hóminta súlyának mérésén alapul.

  •  léghőmérő
  •  felszíni-mélységi talajhőmérő
  • napsugárzás mérő
  • szélsebesség- és széliránymérő

szélsebesség- és széliránymérő

 Terepi adatgyűjtő eszközök

  • PSION adatterminál
  • terepi számítógép

PSION adatterminál

terepi számítógép

 

Vízhozammérések

 A vízrajzi területi mérések részét képezik a felszíni vízfolyásokon-, csatornákon végzett vízhozammérések, melyek fontos hidrológiai alapadatokat szolgáltatnak.

Vízhozammérés ADCP műszerrel

Távmérő rendszerek

Az országban mind a 12 VIZIG működtet egy vagy több távmérő rendszert. Ezek központja rendszerint a területi igazgatóság központjában, esetleg valamelyik szakaszmérnökségen van.

A távmérő rendszerek korszerű érzékelő, adatgyűjtő és kommunikációs eszközöket használnak. A rendszerek központjába érkező adatok grafikusan és táblázatosan megjeleníthetők, feldolgozhatók és továbbíthatók más feldolgozó rendszerek felé.

távmérő berendezés

távmérő berendezés

 

Kalibrálás

A hitelesítés célja annak elbírálása, hogy a mérőeszköz megfelel-e a vele szemben támasztott követelményeknek. A kalibrálás azoknak a műveleteknek az összessége, amelyekkel megállapítható az összefüggés a mérőműszer által mutatott érték és a helyes érték között. Valójában hitelesítéskor ugyan azokat a műveleteket végzik, mint kalibráláskor, a különbség tulajdonképpen adminisztratív jellegű. Különbség van hitelesítendő/kalibrálandó műszerek körében, a hitelesítést, illetve kalibrálást végző szervezetek jogosultságában, és különbség van a műveletek eredményének interpretációjában. A hitelesítendő műszerek körét jogszabály tartalmazza (68/2000. Kormányrendelet), a kalibráló műszerek körét viszont a felhasználó határozza meg. Fontos tudni, hogy joghatással járó mérést csak hitelesített vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel lehet végezni. A használati etalonnak hitelesítési vagy kalibrálási tanúsítvánnyal kell rendelkeznie.

Last modifying: 2015. február 24., kedd 15:28