Events

14
2015. február 14., szombat

Bird watching trip

madarvilagnap

The ‘Janus Pannonius’ Museum organises an end-of-winter trip to the River Dráva linked to the anniversary of the Ramsar Convention in February (World Wetlands Day on 2nd February). Companied by an ornithologist with local knowledge, one can get an insight into the characteristics of the oxbow as wetland habitat.

3
2015. február 3., kedd

Flood vulnerability in Hungary – 6th conference in the series

The General Directorate of Water Management together with the Scientific Council for the Water Sector launched a series of conferences in 2014 titled ‘Flood vulnerability in Hungary’.

22
2015. január 22., csütörtök

EDUCATIO – International Education Fair 2015

Educatio

Having been the largest fair of the educational market, the annual International Education Fair ‘EDUCATIO’ has been organized and will be held in Budapest between 22nd – 24th January 2015.

16
2015. január 16., péntek

International competition for young water enthusiasts with huge prize

viz_dij_2015

Founded in 1997, the Stockholm Junior Water Prize (SJWP) is most prestigious international junior prize within the water sector. The Hungarian national round is organized by GWP Hungary Foundation with the help and support of numerous partner organizations. The patron of the Hungarian competition is Mr. János Áder, President of the Hungarian Republic.

Events archive
Content manager: Iványi Krisztina, osztályvezető

Water regulation tasks

2015. február 26., csütörtök 12:57

A területi vízgazdálkodás alapvető feladata a különböző területhasználati igényeknek megfelelő vízgazdálkodási viszonyok megteremtése. Eszközeivel csökkenti a vízbőség káros hatásait, és mérsékli a szélsőséges vízhiány, okozta károkat. Tevékenységét a sík- és dombvidéki vízrendezés, a belterületekről a csapadékvizek elvezetése, a térségi vízszétosztás és a mezőgazdasági vízgazdálkodás területén fejti ki. A vízrendezés olyan műszaki beavatkozások összessége, amelyeknek célja a településeken, ipartelepeken a vizek kártétel nélküli elvezetése, mező- és erdőgazdasági területeken a lehető legjobb kapcsolat kialakítása a természetes vizek és a felszíni, felszín közeli talajrétegek között, és nem utolsó sorban minden területen a káros vizek elleni védelem a megelőző műszaki beavatkozások révén.

A terep esése szerint megkülönböztetünk síkvidéki vízrendezést – más néven belvízrendezést –, valamint hegy – és dombvidéki vízrendezést. A vízrendezés területi alapegysége a vízgyűjtőterület, amelynek jellemzője, hogy a felszínen és a felszín alatt összegyülekező vizek egy kilépési ponton hagyják el, illetve vezethetők le – dombvidéken vízfolyásokon, síkvidéken belvízcsatornákon keresztül.

A vízrendezési munkák célja és megvalósítása minden időben a társadalmi elvárásokhoz és igényekhez alkalmazkodott. Elmondható ez a történelmileg közelmúltnak számító időszakra is, amikor a mezőgazdaság nagyüzemi feltételeinek megteremtése volt a cél, és a gépesítés igényeinek megfelelően sok esetben a természetestől eltérő vonalvezetéssel alakították ki a nagyszelvényű belvízcsatornákat, vízfolyás medreket. Az emberi civilizáció fennmaradásának feltétele a természeti környezet megóvása, a további pusztulás megállítása. Nagyon fontos, hogy ez a törekvés a vízrendezési tevékenységben is érvényesüljön.

Dombvidéki területeinken a vízfolyások, patakok jelentős része a természeti környezetben található. Rendezésüket, a rekonstrukciós munkákat a természetközeli patakszabályozás, illetve a revitalizáció elveinek megfelelően kell elvégeznünk. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a patakokat „magukra hagyjuk”, hiszen ezáltal értékes művelt területeket, ipari, közlekedési vagy egyéb infrastrukturális létesítményeket tennénk ki nagyfokú vízkár-veszélynek. Keresnünk kell azokat a völgyfenéki terülteket, ahol nem szükséges korlátozni a természetes vízjárást, mert a vizek mederből való kilépése nem okoz kárt, sőt ezzel vizes élőhelyek rehabilitációját is meg tudjuk valósítani. Lényeges, hogy minden vízfolyást, patakot egyedi tulajdonságokkal rendelkező hidrológia-ökológia rendszernek kell tekinteni, és a vizek kártétel nélküli levezetését e komplex élő rendszer figyelembe vételével kell megoldani. Szem előtt kell tartani a táj esztétikai értékének növelését, a megfelelő biotóp megőrzését vagy létrehozását, és törekedni kell az élő és természetes anyagok alkalmazására.

Síkvidéki területen a cél ugyanígy megfogalmazódott. A mesterséges medrek vonalvezetésénél, alakjának kiválasztásánál - ahol a rendelkezésre álló terület nagysága megengedi – a természetes formákhoz kell igazodni. különböző szelvényméretek váltakozása oldja a mérnöki létesítmény statikus jellegét, egyúttal élőhelyet teremt a növényzetnek, búvóhelyet az állatoknak, biztosítva életfeltételeiket. Követelmény a vízrendezési művek tájba illesztése, a tájkép helyreállítása fás, cserjés, nádas élőhelyek kialakításával.

A fenti szempontok előtérbe kerülése mellett továbbra is elsődleges a vízrendezési művek alapvető vízkár-elhárítási funkciója.

Last modifying: 2015. február 26., csütörtök 13:03