Sajtószoba

22
2021. február 22., hétfő

A Tiszalök utáni vízrendszeren a nehézfémtartalom érdemben már nem tér el a szennyezést megelőző állapottól

Budapest, 2021.február 22. - Sajtóközlemény

19
2021. február 19., péntek

Folyamatos hígul a Szamost és a Tiszát ért szennyezés, csökken a folyók terhelése

Budapest, 2021.02.19. – Sajtóközlemény

18
2021. február 18., csütörtök

A vízügy megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a Szamoson érkező nehézfémszennyezés ne jusson ki a mederből

Budapest, 2021. február 18. - Sajtóközlemény

17
2021. február 17., szerda

Nehézfémszennyezés érkezik a Szamoson Romániából

Budapest, 2021. február 17. - Sajtóközlemény

5
2021. február 5., péntek

Árad a Tisza, újra érkezik a kommunális hulladék szennyezés, reggel óta ismét munkában a magyar fejlesztésű géplánc

Hulladek a Tiszan_belyeg

Országos Vízügyi Főigazgatóság, 2021. február 5. - Sajtóközlemény

11
2020. november 11., szerda

Sajtómeghívó

Sajtótájékoztató: Nagyszabású takarítás-sorozat a Tisza-tavon! A Tisztítsuk meg az országot! program keretében az összes Vízügyi Igazgatóságon megkezdődtek, vagy rövidesen megkezdődnek a munkálatok.
 

22
2020. október 22., csütörtök

Sajtómeghívó

2020 októberében élesben vizsgáztak a borsodi árvízvédelmi fejlesztések eredményei. A Sajó-Hernád vízrendszerén októberben levonult árhullám méretében alkalmas volt arra, hogy az új védművek hatását teszteljük - az árvíz magassága helyenként megközelítette a 2010. évi rendkívüli árhullámot.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Regdánszki Tamara, honlap adminisztrátor

Jégtörőflotta

2021. február 10., szerda 10:01

Charles Darwin azt mondta, hogy „a természet élettelen erői - sziklák, jég, hó, szél és víz, örökös harcban egymással, de mégis szövetkezve az ember ellen - (...) tökéletes fölényben vannak.” Hazánk árvizek által kifejezetten veszélyeztetett – területének több, mint 23%-a fekszik ártéren, amely mintegy 2,5 millió embernek ad otthont. Az elemekkel vívott örök csatában több, a GPD 25%-át kitermelő mintegy 2000 ipari létesítmény védelméről kell, hogy gondoskodjunk, ám míg az árvizek elleni védekezés jelentőségéről minduntalan szó esik, azonban a jeges árvizekről ritkán beszélünk.

A jeges árvizek rövid idő alatt keletkeznek, így a rendelkezésre álló felkészülési idő minimális. A védekezés körülményeit tovább nehezítik a mostoha időjárási viszonyok. Az időjárási körülmények az utóbbi két évszázadban hiába estek át jelentős változásokon – a jeges árvizekre a szélsőséges körülmények kedvező hatást gyakorolnak.

Az első feljegyzések már a XI. századtól fellelhetőek, valamint már mindenki hallott az 1838-as nagy árvízről, amely során 2281 ház pusztult el teljesen. Nem kell a történelemben messze menni – az 1956.-os jeges árvíz felbecsülhetetlen károkat okozva pusztított az országban, Bogyiszló települését megsemmisítve. Az összes, Kárpát-medencében feltárt töltésszakadás 30%-a köthető a jeges áradásokhoz.

A jég elleni védekezés oroszlánrészét veszi ki a megelőzés. A kialakuló jeges akadályok megbontásában, a jégzajlás levonulásában, valamint a belföldi és nemzetközi hajózási út biztosításában a hazai jégtörőflotta tölt be nélkülözhetetlen szerepet.

Az 1956-os, vízügyi szempontból is tragikus évet követően megkezdődött a flotta kiépítése, hogy a 21. század alkonyán 23 jégtörőhajó gondoskodjon a téli hónapok biztonságáról. A dunai flotta 9, tiszai 13 hajóból áll, még a Balaton védelmét egy jégtörő hajó felügyeli.

A flotta szükség esetén nem csak hazánkban, hanem a szomszédos országokban teljesít szolgálatot – ahogy ez történt a 2017-es eseményeket követően. A flotta jelentőségét tükrözi, hogy az utóbbi évek során Magyarország Kormánya mintegy 1 milliárd Ft támogatással biztosította, hogy a felújított, javított gépek bármilyen kihívásra készen álljanak.

A 2017. évi szerbiai jégtörési feladatok ellátásáról szóló kisfilm az alábbi linken tekinthető meg.

Utolsó módosítás: 2021. február 10., szerda 10:11, Regdánszki Tamara