Sajtószoba

22
2021. február 22., hétfő

A Tiszalök utáni vízrendszeren a nehézfémtartalom érdemben már nem tér el a szennyezést megelőző állapottól

Budapest, 2021.február 22. - Sajtóközlemény

19
2021. február 19., péntek

Folyamatos hígul a Szamost és a Tiszát ért szennyezés, csökken a folyók terhelése

Budapest, 2021.02.19. – Sajtóközlemény

18
2021. február 18., csütörtök

A vízügy megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a Szamoson érkező nehézfémszennyezés ne jusson ki a mederből

Budapest, 2021. február 18. - Sajtóközlemény

17
2021. február 17., szerda

Nehézfémszennyezés érkezik a Szamoson Romániából

Budapest, 2021. február 17. - Sajtóközlemény

5
2021. február 5., péntek

Árad a Tisza, újra érkezik a kommunális hulladék szennyezés, reggel óta ismét munkában a magyar fejlesztésű géplánc

Hulladek a Tiszan_belyeg

Országos Vízügyi Főigazgatóság, 2021. február 5. - Sajtóközlemény

11
2020. november 11., szerda

Sajtómeghívó

Sajtótájékoztató: Nagyszabású takarítás-sorozat a Tisza-tavon! A Tisztítsuk meg az országot! program keretében az összes Vízügyi Igazgatóságon megkezdődtek, vagy rövidesen megkezdődnek a munkálatok.
 

22
2020. október 22., csütörtök

Sajtómeghívó

2020 októberében élesben vizsgáztak a borsodi árvízvédelmi fejlesztések eredményei. A Sajó-Hernád vízrendszerén októberben levonult árhullám méretében alkalmas volt arra, hogy az új védművek hatását teszteljük - az árvíz magassága helyenként megközelítette a 2010. évi rendkívüli árhullámot.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Süveggyártó Anita, árvízvédelmi referens

Nagyvízi mederkezelés

2021. február 10., szerda 10:46

Tartalomfelelős: Dobó Kristóf, főosztályvezető

Nagyvízi  Mederkezelési Tervek

A rendkívüli árvizek történetében példátlan gyorsasággal egymást követő és a korábbi vízszintmagasságokat rendre meghaladó árvizek 1998–2013 között azt bizonyítják, hogy az árvízvédekezés hagyományos eszközei kimerültek. A sikeres védekezés esélyének megőrzéséhez új eszközöket is keresni kell, elsősorban a megelőzés területén. Különösen jelentős, hogy a medrekben elhelyezkedő építmények, elvadult szántók, erdők aljnövényzetének elburjánzása stb. korlátozzák a folyó természetes életterét. Ezt igazolja, hogy az elmúlt két évtizedben levonuló, korábbi vízszintmagasságokat rendre meghaladó árvizeknél megfigyelhető volt, hogy az árvízi vízhozamok nem nőttek, azonban a vízállások erősen emelkedtek (pl. Budapestnél 10 éven belül 3 alkalommal – 2002, 2006, 2013 – döntött rekordot a Duna vízállása. A folyók felé terjeszkedő települések nem csak rontják az árvíz levezetését, hanem ezeknek a településrészeknek a megvédése árvíz idején rendkívüli erőfeszítést, esetenként a védett értéket messze meghaladó ráfordítást igényel. Gátat kell tehát vetni a folyók vízszállító képességét csökkentő, duzzasztást okozó tevékenységeknek. Helyre kell állítani, illetve javítani kell az árvízi hozamok levezetését. Ez is fontos eszköz a klímaváltozás miatt gyarapodó szélsőségek kedvezőtlen hatásainak az ellensúlyozásában.

A sikeres védekezés esélyének megőrzéséhez és a kiadások stabilizálásához elsősorban a megelőzés területén szükséges fejleszteni.

 A „nagyvíz mederkezelési terv” intézményét a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) hozta létre. A javaslat a végrehajtás feltételeit rendezi azzal, hogy megalkotja a folyók nagyvízi medrére vonatkozó kezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokat. Erre a Vgtv. 45. § (7) bekezdés x) pontja ad felhatalmazást.

A Nagyvízi Mederkezelési Tervek (NMT) értékelhetővé teszik a jelenlegi állapotot és mérlegelési lehetőséget teremtenek a hullámtéri viszonyok megváltoztatásához, hogy az kedvezőbb lefolyási viszonyokat eredményezzen, így csökkentve az egyes vízhozamokhoz tartozó vízszinteket. A tervek minden mértékadó árvízszinttel rendelkező folyószakaszra elkészültek.

A célok eléréséhez a hullámterek kezelőinek összehangolt, egymás érdekeit figyelembe vevő munkájára, ebből kiindulva a tervek területrendezési, erdészeti és természetvédelmi kezelési tervekkel való összeillesztésére van szükség.

Nagyvízi mederkezelési tervdokumentációk

Az árvizek levezetését szolgáló nagyvízi medrek kezelésével kapcsolatos hatályos szabályozást „a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról” szóló 83/2014. (III. 14.) Kormányrendelet írja elő. A vízügyi igazgatóságok a mederkezelési tervdokumentációkban a fajlagos vízhozamok alapján több lefolyási zónára (elsődleges, másodlagos, átmeneti, áramlási holttér stb.) osztják a nagyvízi medret, és a jövőben ezen lefolyási zónákhoz rendelt, a használatra és építésre vonatkozó szabályok alapján adnak ki vízügyi szakmai szempontból mérlegelt ún. nagyvízi mederkezelői hozzájárulást. A tervdokumentációkat 2017-ben az Országos Vízügyi Főigazgatóság elfogadta.

nagyvizimederkezelesiterv

A Nagyvízi Mederkezelési Terv készítése során elvégzett fontosabb feladatok:

  • A nagyvízi meder kijelölések meghatározása
  • A már elkészült nagyvízi meder bejegyzéseket felülvizsgálata, az újakat elkészíteni
  • Modellezés
  • Az adott mederszakasz árvízlevezető képességének megőrzéséhez és javításához szükséges előírások és tervezett beavatkozások meghatározása, mederkezelési tervek összeállítása

 

 

Utolsó módosítás: 2021. február 10., szerda 10:48, Regdánszki Tamara