Események

16
2017. március 16., csütörtök

Sajtómeghívó

2016-2017-es jévédekezés lezárása, a Jégtörő XI-es hajó átkeresztelése

9
2017. február 9., csütörtök

Sajtómeghívó

Robbantás a Tiszán

7
2017. február 7., kedd

Sajtómeghívó

Fennállásának 100. évfordulóját ünnepli a Magyar Hidrológiai Társaság

19
2017. január 19., csütörtök

OMIT jégvédekezési sajtótájékoztató

jegtores_dalya2_20170117_mti_belyegkep

Láng István, az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetője 2017.01.19-én sajtótájékoztatót tart Baján, a jégvédekezés legfrissebb eseményeiről, melyre tisztelettel meghívjuk a sajtó képviselőit.

12
2017. január 12., csütörtök

Sajtómeghívó

jetoro

Országos Műszaki Irányító Törzs - Budapesten a Széchenyi jégtörő

15
2016. december 15., csütörtök

Meghívó

Sajtótájékoztató

Indul a Jégtörő hajók melegen tartása!

 

28
2016. november 28., hétfő

Meghívó - Budapesti Vízvilágtalálkozó

BWS

Magyarország 2016. november 28-30. között ismét megrendezi a Budapesti Víz Világtalálkozót (BWS 2016), amelynek társeseményeként Fenntartható Vízipari Megoldások címmel szakkiállításra is sor kerül.

4
2016. november 4., péntek

Meghívó - Sajtóreggeli

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság bemutatja - az interaktív árvízi térképet, az Országos Műszaki Irányító Törzs új központját, és a Hydroinfo mobilalkalmazást

4
2016. október 4., kedd

Sajtómeghívó

Vedelmi gyakorlat b

A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságnál regionális Védelmi Osztaga egy feltételezett árvízvédelmi helyzet kárelhárítási gyakorlatát tartja 2016. október 4-én.

26
2016. július 26., kedd

Háromnapos látogatáson Marokkó első számú vízügyi vezetője

marokkoi_vezetok_belyegkep

Charafat Afailal asszony, Marokkói Királyság vízügyért felelős minisztere és delegációja 2016. július 25-én hazánkba látogatott azzal a céllal, hogy megismeri Magyarország vízgazdálkodását és tapasztalatokat szerez többek között öntözési, árvízvédelmi és szennyvízkezelési kérdésekről. Mindezek mellett országa képviseletében aláírja a Magyar Köztársaság és Marokkó Királysága között megkötésre kerülő vízügyi együttműködési megállapodást.

28
2016. június 28., kedd

Sajtómeghívó - Nemzetközi Duna Nap a Tiszánál

Duna nap a Tiszanal

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a Nemzetközi Duna Nap alkalmából, egész napos rendezvényt szervez.

25
2016. június 25., szombat

Duna Nap 2016

danube_day_2016_emblema

Ünnepeld velünk a Duna Napot! Ismerd meg a Duna és vízgyűjtője csodálatos kincseit!

Gyere el június 25-én a Generali Gyerek Szigetre, játssz velünk, gyűjtsd a pecséteket és vidd haza a számodra készített sok-sok ajándékot!

Korábbi események
Tartalomfelelős: Iványi Krisztina, osztályvezető

Dombvidéki vízrendezés

2013. november 15., péntek 12:00

Dombvidéken - hazánk területének mintegy 55%-án – a felszínen hirtelen keletkező, nagy mennyiségű lefolyó víz okoz károkat. A síkvidékkel ellentétben itt igen rövid, egy-két órán belüli, heves, talajpusztulást előidéző lefolyások keletkezhetnek, nagy károkat okozva településeken, műszaki létesítményekben (utak, vasutak). Ez egyrészt abból adódik, hogy a dombvidéki vízfolyások a hirtelen megnövekedett vízmennyiséget nem tudják elvezetni, medrükből kilépve elöntik a környező területeket, másrészt nagy intenzitású csapadékot vagy hirtelen olvadásból keletkező vizet a talaj felső rétege nem tudja befogadni, s a lepelszerűen lefolyó víz megbontja, és a magával viszi a talajszemcséket.

A dombvidéki vízrendezés a vízgyűjtőre csapadék formájában jutó víz lehetőség szerinti legalacsonyabb kártételek melletti elvezetését, szabályozott lefolyást célzó összetett tevékenység. Magában foglalja a kisvízfolyások, patakok mederrendezését, képessé téve azokat az árvízhozamok levezetésére, az árhullámokat felfogó tározók építését, a völgyfenéki területek vízrendezését, valamint a völgyoldalak rendezését, erózió elleni védelmét.

A patakok települést, lakott területet, valamint mezőgazdaságilag művelt területeket érintő szakaszain az árhullámok elleni védelem elsősorban megelőzéssel lehetséges, ami történhet a meder megfelelő méretre történő kiépítésével vagy az árhullámok csökkentését szolgáló tározók létesítésével. A medreket a belterületen 1-3%, külterületen 10-30% valószínűséggel várható vízhozamok elvezetésére célszerű kiépíteni. A dombvidéki vízrendezésnél különösen nagy jelentősége van a tározási, tóépítési lehetőségek kihasználásának, mivel sok esetben a települések és a különböző nagy értékű létesítmények védbiztonságának megteremtésére a beépítettség miatt más megoldás nincsen. A tározóban felfogott vízmennyiség irányítottan kerül levezetésre, figyelemmel az alatta lévő mederszakasz vízelvezető-képességére.

A völgyfenéki terülteken abban az esetben, ha a mezőgazdaságilag érékes, művelt területekről van szó, ugyancsak meg kell valósítani a vízrendezést, nyílt felszíni vízelvezető árkok, szüksége esetén felszín alatti vízelvezető rendszerek – drénrendszerek, céldrének – kiépítésével. A völgyfenéki területek jelentős részénél azonban meg kell vizsgálni az ökológia szempontból kedvezőbb területhasználatok lehetőségét, melynek eredményeként a természetes rétek, vizes élőhelyek, helyreállítása válik lehetővé.

A már rendezett medrek, völgyfenéki területek megfelelő állapotát rendkívüli mértékben veszélyezteti a domboldalakról lezúduló víz- és hordalékelöntés, ami az erózió következménye. Az erózió kialakulási formája – felületi, árkos, vízmosásos – a lejtésviszonyoktól, a talajadottságoktól és nem utolsó sorban a területhasználattól, mint emberi tevékenységtől függ. A természeti adottságokhoz igazodó területhasználattal (erdősítés, növényi borítás biztosítása, szintvonalas művelés, teraszos művelés) a megfelelő vízrendezési létesítmények (vízelvezető árkok, eséscsökkentő műtárgyak, hordalékfogó segítségével az erózió hatása jelentősen csökkenthető. Ez a termőtalaj védelmén túlmenően a nagy hordalékterheléstől mentesíti a patakmedreket, így azok vízelvezető funkciójukat teljesíteni tudják- Rendkívül kedvezőtlen lejtési viszonyok és talajadottságok esetén, gyakran találkozunk vízmosásokkal. A vízmosáskötések a hordalék lezúdulást akadályozzák meg a lejtőkről a vízmosásba. A vízmosáskötés műszaki létesítménye a vízmosáskötő gát, aminek építésével egyidejűleg a biológia védelemről is gondoskodni kell (cserje, fa-, gyeptelepítés). Nagyobb vízmosások esetén gátrendszer építése szükséges. A vízrendezési feladatok hosszú távú eredményes megvalósításához a vízgyűjtő komplex rendezése szükséges, amit a tulajdonosok, területhasználók, a kezelők előre megtervezett. összehangolt tevékenységét feltételezi.

Utolsó módosítás: 2015. február 26., csütörtök 13:34, Vass Zsuzsanna