Események

6
2017. október 6., péntek

Sajtómeghívó

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság tisztelettel meghívja az érdeklődőket a KEHOP-1.4.0-15-2015-00007 azonosítószámú projekt keretében szervezett sajtóbejárásra és nyitórendezvényre.

22
2017. június 22., csütörtök

Elsivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapi konferencia

OLOHOFb

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2017. június 22-én megtartott konferencia keretében emlékezett meg az Elsivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapjáról.

29
2017. június 29., csütörtök

Sajtómeghívó

A Nemzetközi Duna Nap alkalmából szervezett ünnepségre az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tisztelettel meghívja a sajtó képviselőit.

25
2017. április 25., kedd

Sajtómeghívó

Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Konferencia

16
2017. március 16., csütörtök

Sajtómeghívó

2016-2017-es jévédekezés lezárása, a Jégtörő XI-es hajó átkeresztelése

9
2017. február 9., csütörtök

Sajtómeghívó

Robbantás a Tiszán

7
2017. február 7., kedd

Sajtómeghívó

Fennállásának 100. évfordulóját ünnepli a Magyar Hidrológiai Társaság

Korábbi események
Tartalomfelelős: Dr. Balatonyi László, osztályvezető

Drónok mindennapi használata a Vízügyi ágazatban

2017. május 22., hétfő 12:24

A drón elnevezés az angol drone (jelentése: méh – here, zümmögés) szóból származik, de hivatalos keretek között UAV (személyzet nélküli légi jármű), vagy RPV (távolról irányított légi jármű) –megnevezés szerepel. Felépítésük, működési elvük nagyon sokrétű lehet, kezdve a kisebb villanymotorostól egészen a nagyobb robbanómotorosig, vagy akár sugárhajtóművel is működhetnek. Szerkezetüket tekintve vannak a légcsavaros helikopterek és a fix szárnyú repülők.

Természetesen nem meglepő, hogy ez a találmány is a hadiiparból származik. A hadviselés ilyen típusú formája már az 1960-as évek óta létezik. Becslések szerint az USA-nak több mint tízezer ilyen típusú eszköze van, melyeket többek között hadászati, felderítési célokra is használnak.

Sajnos rengeteg drón balesetet is találni a hírekben. Csapódtak már fesztiválközönség közé, esküvői fotózáson repült neki a leendő párnak, majdnem légi katasztrófát okozott egy drón egy londoni repülőtér közelében, és bizony ijesztette már meg a római pápát is. Nem véletlen, hogy az Európai Unió is fontosnak gondolja az eszközök szabályozását és előirányozták, hogy minden tagállam tegyen rendet ezen a téren. A drónok használatát egyértelműsítő rendeleten már három éve dolgozik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Légügyi Hivatala. A szabályozás várhatóan 2017 nyarán lép hatályba.

Népszerűségük, terjedésük exponenciálisan nő, a tendenciák szerint 2020-ig a polgári felhasználású eszközök piaca megtízszereződik. Felhasználási céljuk tekintetében is rendkívül sokrétű: ipari (hadiipar), mezőgazdasági, térképészet, média és kommunikáció, profi és amatőr modellezés.

A vízügyi ágazatban is az élet megszokott szereplőiként beállnak a terepi adatgyűjtő eszközök egyre népesebb táborába. Ezen eszközök segítségével légifotók készülnek, melyekből utófeldolgozással ortofotót és felszínmodellt állíthatunk elő. Alkalmazási területeket nagyban befolyásolja a szerkezetük. A helikopteres eszközök jellemzően kisebb terültek, vonalas létesítmények esetleg műtárgyak felmérésénél mutatnak könnyebb kezelhetőséget, míg a fix szárnyas társaik nagyobb területek egyszeri feltérképezésénél használatosabbak.

Sok emberben rögtön felmerül a kérdés ennél az adatgyűjtési módszernél, hogy mire is képes az eszköz. Erre a kérdésre a lentebb látható box-plot ábrán tudom szemléltetni a válasz, miszerint milyen magassági pontosság érhető el a drónokkal történő felszínmodell előállítása során egy LIDAR-os felméréshez képest.

1 dron

Az ábra a szórást hivatott szemléltetni és az kitűnik róla, hogy habár a magassági átlagértékek mindkét felszínmodell esetében közel azonos magasságban helyezkednek, de a jobb oldalon látható felszínmodell esetében, amit a drón készített, ott jelentősebb szóródást mutatnak a magassági adatok.

A vízügyi ágazatban egyre több kolléga szerez ismereteket akár szakmérnöki képzésben való részvétel során vagy önképzés útján, és tapasztalatokat a drónok használatában, ágazati felmérések alkalmával. Az ismeret és tapasztalat birtokában lehet megalapozott döntést hozni arról, hogy adott feladat elvégzéséhez milyen eszközök adnak optimális megoldást.

 

Írta: Bartók Tamás (FETIVIZIG)

Utolsó módosítás: 2017. május 23., kedd 10:04, Radó Mónika