GÁTSZAKADÁSOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN, GÁTSZAKADÁSOK KIALAKULÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI

Megjelent Dr. Nagy László Kárpát-medencei gátszakadásokról írt könyvének első kötete (412 oldal, 182 kép, 152 ábra, 95 táblázat). Ahogy a könyv előszavában Láng István az OVF főigazgatója írta: „Világviszonylatban is egyedül álló adatgyűjtése, összefoglalása készült el Magyarország és a Kárpát-medence árvízvédelmi gátszakadásainak. A Kárpát-medencén, mint hidrológiai egységen jól mutathatók be a hidrológiai folyamatok, az árvizek levonulása, a lakosság, a döntéshozók és az árvízvédekező vízügyi szakemberek ellenintézkedései az árvizek kihívásával szemben.”

Szakmai ajánló Dr. Takács Attila az OMIT Töltésfeltáró Szakcsoport tagjától, mindamellett BME Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék adjunktusától:

 2018-ban jelent meg Dr. Nagy László Kárpát-medencei gátszakadásokról írt könyvének első kötete (412 oldal, 182 kép, 152 ábra, 95 táblázat). Ahogy a könyv előszavában Láng István az OVF főigazgatója írta: „Világviszonylatban is egyedül álló adatgyűjtése, összefoglalása készült el Magyarország és a Kárpát-medence árvízvédelmi gátszakadásainak. A Kárpát-medencén, mint hidrológiai egységen jól mutathatók be a hidrológiai folyamatok, az árvizek levonulása, a lakosság, a döntéshozók és az árvízvédekező vízügyi szakemberek ellenintézkedései az árvizek kihívásával szemben.”

 A szerző a mai Magyarország területéről 1433 gátszakadás adatait és körülményeit elemezte, a Kárpát-medence területéről összesen 2858 darabot. Ez a hatalmas munka, ez a két évtizedig tartó adatgyűjtés segít a múltbeli folyamatokat megérteni, a mai viszonyokat értékelni az árvízvédelemben. A megtörtént események elemzése az egyetlen mód, hogy olyan nem modellezhető adatokhoz jussunk, melyek például a kockázat térképezésnél bemenő adatként szerepelnek. Ilyenek például:

1. gátszakadások helye, mérete, az elöntött terület nagysága és a kiömlött vízmennyiség alapján lehet becsülni a gátszakadásnak a vízmércére gyakorolt hatását, így a vízállás korrigálhatóvá válik,

2. gátszakadás hosszának statisztikája segítséget nyújt a helyes geometriai viszonyokon alapuló hidraulikai számításokhoz,

3. gátszakadások statisztikai feldolgozása segít – különben rejtett – összefüggések feltárásában.

 A könyv öt fejezete a szisztematikus felépítése alapján a következő:

1. Az árvízvédelem feladata

2. A Kárpát-medence árvíz befolyásoló természeti tényezői

3. Emberi beavatkozás a Kárpát-medence vízrendszerébe

4. Árvízvédelmi gátszakadások

5. Gátszakadások mechanizmusa

  Ajánlom a könyvet minden árvízvédelmi szakembernek, a múltunk és az árvízvédelem iránt érdeklődőnek. Várjuk a következő kötetet!

Az elkészült jó szakmai alapot biztosíthat a vízügyi ágazatban egyéb szakterületen dolgozó kollégák számára is. Sabjanics András kollegánk az alábbi ajánlás készítette:

A mű nyelvezete szakszerű, egyúttal olvasmányos, gazdagon illusztrált fotókkal, táblázatokkal, ábrákkal, amelyek segítik a szakmai szöveg jobb megértését, elsajátítását. A kötet öt fejezetből áll mely a Kárpát-medencében a gátszakadások kialakulásának összetett, átfogó körülményeit tekinti át az 1700-as évektől napjainkig. Ahogy látjuk a tartalomjegyzékből, több oldalról közelíti meg a szerző a témát – egészen az elejéről kezdi – Mi az árvízvédelem fogalma és feladata? , a Duna vízrajza, jeges árvizek, belvizek, suvadás, buzgárok, aszály, öblözetek, gátak egészen a geotechnikai szempontok érvényesülésén át a diszperzív talajig.

Az árvízi védekezés több műszaki tudomány, speciális ismerete alapján végzett céltudatos összehangolt tevékenység. Ennek egyfajta bemutatása, szakszerű áttekintése tárul az olvasó elé.

A szerző egyetemi oktató, aki évtizedek óta kutatja ezt a területet, 2015-ben a geotechnikai és árvízvédelem határterületén végzett munkásságáért a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült.

Ajánlom a kötetet a vízügy a katasztrófavédelem az önkormányzat szakembereinek egyaránt valamint azoknak, akik kíváncsiak nyitottak és befogadóak egy csodálatos hivatás megismerése iránt.

 1956. évi árvíz