A közfoglalkoztatásról

A közfoglalkoztatásról általában

Mit jelent a közfoglalkoztatás?

• Megszűnt a közhasznú munkavégzés, a közcélú munka és közmunkaprogram, helyette egységes közfoglalkoztatás jött létre.
• Az állam átmeneti munkalehetőséget biztosít azok számára, akik a munkaerőpiacon egészségi állapotuk, képzetlenségük, életkoruk, vagy bármely más okból hátrányban vannak, és ezért az önálló álláskeresésük eredménytelen.
• A közfoglalkoztatás több célcsoport számára, az ország minden területén, a szezonalitást is figyelembe véve teszi lehetővé a munkavégzést.
• A közfoglalkoztatással megvalósuló tevékenység értéket teremt, hasznos mind az egyén, mind a köz számára.
• A közfoglalkoztatási jogviszony az Mt. hatálya alá tartozó speciális jogviszony, bizonyos elemeiben azonban eltérően szabályozott.

Közfoglalkoztatott lehet, aki:

• munkaviszonyt létesíthet és 16. életévét betöltötte, valamint 
• megfelel az alábbi feltételek valamelyikének: 

• a járási hivatalban regisztrált álláskereső – FHT-ban (foglalkoztatást helyettesítő támogatás) részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskereső, ideértve azt az álláskeresőt is, akinek álláskeresőként való nyilvántartása a közfoglalkoztatási jogviszonya miatt szünetel - vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személy 
• a menekültügyi őrizetben lévő személy kivételével kérelmének jogerős elbírálásáig az, aki menekültként, oltalmazottként, vagy menedékesként történő elismerés iránti kérelmet nyújtott be, 
• olyan harmadik országbeli állampolgár, akinek az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 62. § (1) bekezdés a), c), d), f) pontok alapján kijelölt helyen való tartózkodását rendelte el.  

Közfoglalkoztató lehet:

• helyi és nemzetiségi önkormányzat, ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása,
• költségvetési szerv,
• egyházi jogi személy,
• civil szervezet,
• közhasznú szervezet,
• állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,
• vízgazdálkodási társulat,
• erdőgazdálkodó (magán erdőgazdálkodó is),
• szociális szövetkezet közhasznú tevékenysége körében,
• vasúti pályahálózat-működtető szervezet, vasúti üzemi létesítmények fenntartója,
• közérdekű szolgáltató (törvény által kijelölve).

Miben tér el a közfoglalkoztatás a munkaviszonytól:

• csak határozott időre létesíthető,
• a határozott idő nem lehet hosszabb, mint a közfoglalkoztatáshoz nyújtott támogatás időtartama,
• nem köthető ki próbaidő stb.

Közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely

• törvény által előírt állami feladat,
• helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott kötelező vagy önként vállalt feladat,
• nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott kötelező vagy önként vállalt feladat,
•  a helyi, vagy azon túlmutató közösségi - így különösen - egészségmegőrzési, szociális, nevelési, oktatási, kulturális, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelmi, természet-, környezet- és állatvédelemi, gyermek- és ifjúságvédelemi, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével sport, közrend és közlekedésbiztonsági, ár- és belvízvédelemi célú, közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó szükségletek kielégítését szolgáló feladat, vagy
• a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat ellátására, vagy a feladatellátás feltételeinek megteremtésére irányul, és annak ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt.