Események

16
2017. március 16., csütörtök

Sajtómeghívó

2016-2017-es jévédekezés lezárása, a Jégtörő XI-es hajó átkeresztelése

9
2017. február 9., csütörtök

Sajtómeghívó

Robbantás a Tiszán

7
2017. február 7., kedd

Sajtómeghívó

Fennállásának 100. évfordulóját ünnepli a Magyar Hidrológiai Társaság

19
2017. január 19., csütörtök

OMIT jégvédekezési sajtótájékoztató

jegtores_dalya2_20170117_mti_belyegkep

Láng István, az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetője 2017.01.19-én sajtótájékoztatót tart Baján, a jégvédekezés legfrissebb eseményeiről, melyre tisztelettel meghívjuk a sajtó képviselőit.

12
2017. január 12., csütörtök

Sajtómeghívó

jetoro

Országos Műszaki Irányító Törzs - Budapesten a Széchenyi jégtörő

15
2016. december 15., csütörtök

Meghívó

Sajtótájékoztató

Indul a Jégtörő hajók melegen tartása!

 

28
2016. november 28., hétfő

Meghívó - Budapesti Vízvilágtalálkozó

BWS

Magyarország 2016. november 28-30. között ismét megrendezi a Budapesti Víz Világtalálkozót (BWS 2016), amelynek társeseményeként Fenntartható Vízipari Megoldások címmel szakkiállításra is sor kerül.

4
2016. november 4., péntek

Meghívó - Sajtóreggeli

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság bemutatja - az interaktív árvízi térképet, az Országos Műszaki Irányító Törzs új központját, és a Hydroinfo mobilalkalmazást

4
2016. október 4., kedd

Sajtómeghívó

Vedelmi gyakorlat b

A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságnál regionális Védelmi Osztaga egy feltételezett árvízvédelmi helyzet kárelhárítási gyakorlatát tartja 2016. október 4-én.

26
2016. július 26., kedd

Háromnapos látogatáson Marokkó első számú vízügyi vezetője

marokkoi_vezetok_belyegkep

Charafat Afailal asszony, Marokkói Királyság vízügyért felelős minisztere és delegációja 2016. július 25-én hazánkba látogatott azzal a céllal, hogy megismeri Magyarország vízgazdálkodását és tapasztalatokat szerez többek között öntözési, árvízvédelmi és szennyvízkezelési kérdésekről. Mindezek mellett országa képviseletében aláírja a Magyar Köztársaság és Marokkó Királysága között megkötésre kerülő vízügyi együttműködési megállapodást.

28
2016. június 28., kedd

Sajtómeghívó - Nemzetközi Duna Nap a Tiszánál

Duna nap a Tiszanal

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a Nemzetközi Duna Nap alkalmából, egész napos rendezvényt szervez.

25
2016. június 25., szombat

Duna Nap 2016

danube_day_2016_emblema

Ünnepeld velünk a Duna Napot! Ismerd meg a Duna és vízgyűjtője csodálatos kincseit!

Gyere el június 25-én a Generali Gyerek Szigetre, játssz velünk, gyűjtsd a pecséteket és vidd haza a számodra készített sok-sok ajándékot!

Korábbi események
Tartalomfelelős: Szentiványi Árpád, osztályvezető

Helyi vízkárelhárítás feladatok

2013. november 15., péntek 12:00

Helyi vízkár az árvíz és belvízvédekezés céljából kiépített védművek hiányában keletkező káros elöntés. A helyi vízkárelhárítás önkormányzati feladatkörbe tartozó védekezés.

Sík és dombvidéken kialakuló vízkárjelenségek

Hazánk síkvidéki települései döntően a folyók ármentesített területein helyezkednek el. A rendszeres árvízi elöntésektől mentesített területek jellemző vízkárjelensége a belvíz lett.

A közel sík, kis esésű területekről a víz igen lassan folyik le, ezért elvezető árkok, csatornák hiányában nagy területek kerülhetnek akár több hetes elöntés alá.
A felszín elöntési folyamata tipizálható. A felső talajréteg csapadékkal telítődik, majd kisebb vízfoltok jelennek meg. A telítődési folyamat végére több száz hektár egybefüggő elöntési terület alakulhat ki. A belvízképződési folyamatot gyorsítja a magas talajvízszint, amely nem ritkán a felszínen is megjelenik. Az ilyen elöntés tartósságával jelent veszélyt a mezőgazdasági kultúrákra.

A dombvidéken kialakuló vízkárjelenségek heves lefolyásúak, általában csak néhány óra telik el például a csapadék kezdete és az árhullám levonulása között. A lejtőirányban lepelszerűen lefolyó víz magával ragadja a talajszemcséket, megbontva a termőréteget. A víz és a hordalék településeket, utakat, vasutakat és értékes mezőgazdasági területeket egyaránt veszélyeztet. Egy-egy jelentősebb csapadék után a lejtők alján, a vízfolyások, vízelvezetők medrében nagy mennyiségű hordalék halmozódik fel. A vízfolyások medre nem képes elvezetni a hirtelen keletkező óriási vízmennyiséget, a víz kilép a medréből, és amennyiben a parton nem épült depónia vagy gát, az árvíz elönti környezetét. A környező területek elöntésén túl a vízfolyások medrében, a műtárgyakban, a burkolatokban is gyakran tetemes károk keletkeznek, amelyek helyreállításának költségeivel is számolni kell.

Védekezési módok a helyi vízkárelhárításban

Az elmúlt néhány év bőséges példával szolgált vízkárokra, úgy sík-, mint dombvidéken. 1999. tavaszán-nyarán az országos, szélsőségesen nagy mennyiségű csapadék 420 ezer hektár síkvidéki terület egyidejű elöntését okozta a Tisza völgyében. Olyan települések is víz alá kerültek, ahol "emberemlékezet" óta nem volt példa ilyen jelenségre. A belvízelvezető csatornák, a belterületi vízelvezető árkok megteltek, képtelen voltak a káros vizet a befogadóig eljuttatni. A belvíz igen lassú levonulása miatt egyes mély fekvésű területek hónapokig voltak veszélyeztetve. A védekezést nehezítette az egyidejűleg fellépett rendkívüli árvíz, ugyanis az árvízi helyzet miatt a belvizek befogadóba juttatását is korlátozni kellett.

A Dunántúl és Észak-Magyarország hegy- és dombvidéki területein a nagy mennyiségű intenzív csapadékok hatására a kisvízfolyásokon rendkívül heves árvizek lépnek fel sajnálatos módon egyre gyakrabban. Károk nemcsak víz- és iszapelöntésből, hanem vízfolyások medrében és műtárgyakban is keletkezhetnek. Ezek helyreállítása ugyancsak jelentő anyagi terhet jelent.
Az alkalmazható védekezési módok eltérnek egymástól aszerint, hogy sík- vagy dombvidéki vízkárjelenség ellen kell védekezni. Síkvidéken általában a vízkormányzás alkalmazható eredményesen a nagykiterjedésű, de általában kis mélységű belvíz elvezetésére. Ez a víz célzott irányítását jelenti az árkok, belvízcsatornák között, továbbá a vízvisszatartását, majd továbbvezetését. A levonulás gyorsítására szivattyúzás is alkalmazható. A feltöltődött csatornák, medrek iszapolásával, szüksége esetén a szűk keresztmetszetű átereszek felbontásával ugyancsak gyorsítani lehet a káros víz levezetését.

A dombvidéki területeken, ahol a vízlevonulás általában igen heves és gyors, az árvízzel veszélyeztetetett szakaszokon védelmi anyagokat, eszközöket kell tárolni. A védekezés eredményessége az előrejelzéstől, a riasztástól, a rendelkezésre álló felkészülési idő hosszától nagymértékben függ.
A leghatékonyabb védekezési módszer a megelőzés. Ennek érdekében szükséges a vízrendezési létesítmények kiépítése, beleértve a tározókat és záportározókat is, továbbá a meglévő művek, létesítmények rendszeres karbantartása. Fontos a lefolyást gátló anyagok gyors azonnali eltávolítása a medrekből és műtárgyakból.

MMK telepulesi vizkarelharitasi tervek modszertani segedlete 2015 aprilis

Utolsó módosítás: 2015. május 05., kedd 13:35, Radó Mónika