Sajtószoba

26
2021. augusztus 26., csütörtök

Magyarország harmadik vízgyűjtő-gazdálkodási tervének társadalmasítási fórumai

kozlemeny

Az Európai Unió legösszetettebb, a vizek védelmére és fenntartható vízhasználatára vonatkozó irányelvek ernyőjogszabályának, a 2000-ben hatályba lépett Víz Keretirányelvnek (VKI) kezdetek óta az egyik fontos alappillére volt a társadalom bevonása.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Somogyi Edina, vízhasznositási-referens

Belvízvédekezés az elmúlt években

2021. július 21., szerda 15:01

A belvíz előfordulásának jellemzésére többféle mérőszám is alkalmazható. Az egyik leggyakrabban használt a belvízzel elöntött terület nagysága (hektárban kifejezve). Ezt hagyományosan helyszíni felméréssel (szemrevételezéssel), napjainkban esetenként már légi vagy űrfelvételek alapján határozzák meg. A felméréseket az egyes belvízvédelmi szakaszok végzik el, majd a vízügyi igazgatóság területére összesítik. Ezekből az adatokból egy-egy hosszabb (több hetes vagy több hónapos) belvizes időszakra vonatkozóan megállapítható a maximális elöntés nagysága.

A belvizek gyakoriságára jellemző, hogy az utóbbi 65 évből mindössze egy olyan év volt (1992), amikor nem volt szükség belvízvédekezésre. A kilencvenes évek második felében pedig olyan nagyságrendű belvíz alakult ki (1999-ben 440 ezer ha és 2000-ben 343 ezer ha), melyhez fogható több évtizeddel ezelőtt, a hatvanas években fordult elő utoljára.

Az eddig regisztrált területi elöntések maximumai (1940-ben és 1942-ben) meghaladták az 500-600 ezer hektárt. 1966 telén 370, 1970-ben pedig 280 ezer hektárt borított belvíz. Az utolsó igazi belvizes időszak 2010-2011-ben volt (355-380 ezer ha), az utóbbi 7 évben inkább az aszály dominált, nem alakultak ki nagyobb elöntések.

belvizvedekezes-elontesekeke.png

 A belvizek károkozásai érintik a síkvidéki településeket, közlekedési vonalakat, azonban túlnyomóan a mezőgazdaságilag művelt területeket. A károk mértéke általában a belvízborítás időtartamától, a víz hőmérsékletétől, a növényi kultúra tűrőképességétől és a terület termőképességétől is függ. Ezért a ritkábban jelentkező nyári belvizek nagyságrendekkel nagyobb mezőgazdasági károkat okozhatnak, mint a téliek vagy a tavasziak.

Utolsó módosítás: 2021. július 22., csütörtök 09:20, Regdánszki Tamara