Sajtószoba

26
2021. augusztus 26., csütörtök

Magyarország harmadik vízgyűjtő-gazdálkodási tervének társadalmasítási fórumai

kozlemeny

Az Európai Unió legösszetettebb, a vizek védelmére és fenntartható vízhasználatára vonatkozó irányelvek ernyőjogszabályának, a 2000-ben hatályba lépett Víz Keretirányelvnek (VKI) kezdetek óta az egyik fontos alappillére volt a társadalom bevonása.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Szabó Katalin, nemzetközi referens

OPTAIN

2020. november 09., hétfő 15:40

OPTAIN

 https://www.optain.eu/

Optimal strategies to retain and re-use water and nutrients

Optimális stratégiák a víz és a tápanyag visszatartására, valamint újra felhasználására

A területek vízvisszatartását növelő beavatkozások segíthetik a mezőgazdasági vízfelhasználás, és más lakossági és környezeti vízigények közötti konfliktusok mérséklését. A beavatkozások alkalmazása egyre fontosabb lesz a szélsőséges időjárási helyzetek – aszály és hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék – egyre gyakoribb előfordulása miatt. A felső vízgyűjtők vízgazdálkodásának átgondolt tervezése jelentősen növeli a mezőgazdaság és a társadalom éghajlatváltozással szembeni alkalmazkodó képességét. A vízmegőrző beavatkozások emellett egyidejűleg hozzájárulnak a különböző fenntartható fejlődési és környezetvédelmi célok eléréséhez, amelyeket számos vízügyi és mezőgazdasági vonatkozású uniós politika is megfogalmaz. Annak ellenére, hogy rendelkezésre állnak a vízgyűjtők és a mezőgazdasági táblák vízvisszatartását növelő beavatkozások, azok hatékonyságának léptékéről és mértékéről még továbbra is hiányosak az ismeretek a különböző talaj-klimatikus régiókban és mezőgazdálkodási rendszerekben, különösen változó éghajlati feltételek mellett.

Az EU tudományos és innovációs fejlesztéseket támogató Horizon2020 programja keretében támogatást nyert OPTAIN – „Optimal strategies to retain and re-use water and nutrients” című projekt célja, hogy,

  • meghatározza a víz és a tápanyagok visszatartásának és újrahasznosításának módszereit a kontinentális, pannon és boreális[1] európai biogeográfiai[2] régiók kis mezőgazdasági vízgyűjtő területeire, figyelembe véve a lehetséges szinergiákat a meglévő vízelvezető és öntözőrendszerekkel és szorosan együttműködve a helyi szereplőkkel;
  • kiválasztja a vízvisszatartó beavatkozásokat mezőgazdasági tábla és vízgyűjtő szinten, és optimalizálja azok térbeli elosztását és kombinációját a környezeti és gazdasági fenntarthatósági mutatók alapján.

A projektben 15 európai ország (Németország, Svájc, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia, Belgium, Litvánia, Olaszország, Norvégia, Csehország, Lettország, Svédország, Szlovákia, Franciaország, Hollandia) 22 partnerszervezete vesz részt.

Magyarország részéről az OVF mellett az Agrártudományi Kutató Központ Talajtani és Agrokémiai Intézete, valamint a Pannon Egyetem vesz részt a projekt megvalósításában.

Projekt futamideje: 2020.09.01.-2025.08.31.

Teljes költségvetés: 6,9 millió EUR

 


[1] A boreális éghajlat vagy másképp szubarktikus vagy szubpoláris éghajlat a legszélsőségesebb kontinentális éghajlat,[1] itt fordulnak elő Földünkön a legnagyobb évi hőmérsékleti ingások. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bore%C3%A1lis_%C3%A9ghajlat

 

[2] Növényzeti és éghajlati tulajdonságok alapján meghatározott régió. Az EU 15 korábbi tagállamán belül hat biogeográfiai régiót jelöltek ki (boreális, kontinentális, alpin, atlantikus, mediterrán, makaronéziai). Magyarország csatlakozásával a régiók sora egy új, Magyarország teljes területét lefedő Pannon régióval egészült ki. A Pannon biogeográfiai régióban számos védendő olyan faj és élőhely típus, ún. "pannonikum" található, amely a korábbi tagállamok területén nem fordul elő. Ezek élőhelyeit Magyarországnak is szakmai szempontok alapján, önállóan kellett meghatároznia a Natura 2000 területek kijelölésével. Forrás: http://www.terport.hu/fogalomtar/biogeografiai-regio

Utolsó módosítás: 2020. november 10., kedd 10:25, Regdánszki Tamara