Sajtószoba

26
2021. augusztus 26., csütörtök

Magyarország harmadik vízgyűjtő-gazdálkodási tervének társadalmasítási fórumai

kozlemeny

Az Európai Unió legösszetettebb, a vizek védelmére és fenntartható vízhasználatára vonatkozó irányelvek ernyőjogszabályának, a 2000-ben hatályba lépett Víz Keretirányelvnek (VKI) kezdetek óta az egyik fontos alappillére volt a társadalom bevonása.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Csík András, főosztályvezető

Az EFAS előrejelző rendszer

2014. május 05., hétfő 11:41

A 2002-es pusztító elbai és dunai árvizeket követően az Európai Bizottság számos kezdeményezést indított el, hogy növelje Európa védekezési képességét a természeti katasztrófákkal és különösen árvizekkel szemben (COM(2002)484. A kezdeményezések egyike az Európai Árvízi Figyelmeztető Rendszer (EFAS) kifejlesztése volt, annak érdekében, hogy fokozza Európa felkészültségét a nemzetközi vízgyűjtővel rendelkező folyókon. Az EFAS társfinanszírozás keretében jött létre az Európai Bizottság számos szervezete, a Környezetvédelmi (DG ENV), a Humanitárius segélyek (DG ECHO), a Vállalkozáspolitika és ipar (DG ENTR), a Közös Kutatóközpont (DG JRC) és az Európai Parlament közreműködésével. Ezeken kívül a JRC több, az Európai Bizottság Kutatás és innováció Főigazgatóságának projektjeiben is részt vett, hozzájárulva az EFAS fejlesztéséhez.

Az EFAS megalkotása az Európai Bizottság Közös Kutatóintézetében (JRC) 2003-ban vette kezdetét számos ország meteorológiai és hidrológiai szolgálatának, az Európai Középtávú Meteorológiai Előrejelző Központ (ECMWF) és a DG ECHO-n belül működő Megfigyelési és Információs Központ (MIC) részvételével. Az elmúlt évek során az EFAS egy kutatási prototípusból korszerű árvízi előrejelző rendszerré fejlődött számos úttörő produktummal, úgymint a valószínűségi árvízi előrejelzés, az újszerű elemzések és kommunikációs eljárások integrálása az összetett előrejelzésbe.

Az EFAS hidrológiai modellje 5x5 km felbontású és naponta kétszer szolgáltat árvízi figyelmeztető információt hatórás, illetve napi időlépcsővel. Az EFAS produktumai többféle meteorológiai előrejelzésen alapulnak, melyek különböző idő- és térbeli felbontással rendelkeznek. A többféle meteorológiai előrejelzések különböző meteorológiai szolgálatok előrejelzései, köztük determinisztikus és ensemble, illetve rövid- és középtávú előrejelzésekkel. Az EFAS jelenleg a Német Meteorológiai Szolgálat (DWD), az ECMWF és a Konzorcium COSMO meteorológiai előrejelzéseit használja.

Az EFAS rendszer alapvetően a múltban bekövetkezett meteorológiai események mennyiségi mutatóihoz rendeli a múltbeli hidrológiai eseményeket, és a várható meteorológiai helyzetnek megfelelő feltételezett hidrológiai válasz alapján készít valószínűségi előrejelzést. Jelenleg konkrét medertranszformációs modellel nem dolgoznak, a vízmércékre vízállás/vízhozam-előrejelzést nem adnak ki, csak vízgyűjtőszintű figyelmeztetést/előrejelzést küldenek a felhasználóiknak.Az EFAS információközléseinek a legtöbbje egy kritikus szint meghaladásán alapul és nem mennyiségi vízhozam-előrejelzésen. Csak azokra a vízmércékre készít az EFAS hibakorrigált, mennyiségi vízhozam-előrejelzést, ahova a nemzeti hidrológiai szolgálatok a megfelelő aktuális adatokat szolgáltatják.

Az EFAS fejlesztése 2003 és 2011 között különböző pénzügyi forrásokból valósult meg: a JRC intézményi központi költségvetése, a Polgári Védelmi Mechanizmus költségvetésén keresztül előbb a DG ENV, majd a DG ECHO, az FP7 keretein belüli kutatási tevékenységeket (PREVIEW, SAFER), az IDA és IDABC programok, valamint az Európai Parlament is támogatta.
2011 óta az EFAS az Európai Földmegfigyelési Program (GMES, DG ENTR) és a MIC társfinanszírozásában működik. A DG ENTR vezette GMES Katasztrófavédelmi Szolgálata a kezdeti operatív fázisba  lépett (GIO) az Európai Parlament és Tanács – az Európai Földmegfigyelési Programról (GMES) és annak 2011 és 2013 közötti operatív működéséről szóló – 911/2010 számú EU-szabályozás 2010. szeptember 22-ei alkalmazását követően. Az EFAS része a GIO EMS-nek.

Miért veszünk részt benne:

Az EFAS egy pán-európai rendszer. Megfelelő működtetése érdekében Magyarország is részt vesz a rendszeres, napi szintű adatszolgáltatásban az Országos Vízjelző Szolgálaton keresztül (az OVSZ korábban a VITUKI szervezetében, 2012 augusztusa óta az OVF keretein belül képviseli a hazai érdekeket), és megkapjuk a Kárpát-medence térségére kiadott EFAS riasztásokat és figyelmeztetéseket egyaránt. Magyarországnak - alvízi helyzetéből kiindulva - elemi érdeke minél több nemzetközi szervezetben, így az EFAS-ban is részt vennie. Az EFAS tagjai közé tartoznak Magyarország felvízi országai közül Szlovénia, Ukrajna, Németország, Ausztria, Szerbia, Románia, Csehország, Szlovákia, Horvátország vízjelzéssel, hidrológiai előrejelzéssel foglalkozó szervezetei. A velük fenntartandó jó szakmai kapcsolat egyértelműen fontos hazánk számára.

Utolsó módosítás: 2021. január 18., hétfő 12:34, Regdánszki Tamara