Az egyre gyakoribb aszályok és a téli vízkészlet-feltöltődés elmaradása olyan mértékű problémát jelent, amely aktív emberi beavatkozást tesz szükségessé.
A cikkben ismertetett vízpótlási projekt a korábbi „Vizet a tájba!” programok jegyében került megvalósításra. A projekt célja, hogy a feltöltött csatornahálózatból beszivárogtatás útján célzott talajvíz-utánpótlás történjen meg, felkészülve a nyári vízhiányos időszakokra. További kiemelt cél volt a vízpótlás hatásait folyamatosan figyelemmel kísérni monitoringrendszerrel.
A projekt során a Nagykunsági-főcsatornából kiágazó, NK IV-1 nevű öntözőcsatornából történt a tiszaroffi tározóban található Gói-tói csatorna és a mederrel összeköttetésben álló anyagnyerő gödrök feltöltése. Az elárasztás magánbirtokokat is érintett a legmagasabb töltöttségi szinten, ezért a területen gazdálkodókkal több alkalommal is egyeztetés történt. Annak érdekében, hogy a terület vízpótlásának eredményeit folyamatosan követni lehessen, 7 darab talajvízkutat létesítettek, illetve 5 darab a talaj felső 75 centiméteres rétegének talajnedvességét mérő szonda is telepítésre került. A mennyiségi paraméterek mellett elengedhetetlen a vízminőség folyamatos vizsgálata is. A megfelelő minőségű víz biztosítása érdekében több alkalommal, számos helyszínen került sor, több mint 30 paramétert érintő vízminőségi vizsgálatokra.
A területre 2025.12.03-án megkezdődött víz betáplálása. A feltöltés egészen 83,04 mBf. szintig valósult meg, amelyet elérve, 2026.02.02-án befejeződött a vízpótlás. A csatornák feltöltése 61 nap alatt valósult meg, átlagosan 262 liter vizet betáplálva másodpercenként. Összesen 1 381 000 m3 víz került bevezetésre a csatornarendszerbe, melyből ez idáig közel 900 000 m3 víz szivárgott a talajtérbe.
A vízpótlás időszakában 28 és 190 centiméter közötti tartományban volt megfigyelhető a talajvízszint növekedése. Összesen közel 70 hektárnyi terület került elöntésre.
Feltöltés alatt álló anyagnyerő gödrök a tiszaroffi tározón belül.
Kép: Romet Róbert, OVF
A talaj felső rétegeinek nedvességtartalma is kedvezőbben alakult a környező, vízpótlással nem érintett területek állomásaihoz képest: magasabb alapértékek voltak jellemzőek, valamint a csapadék hatása is tovább érzékelhető volt, kisebb mértékben érintette a rétegeket a kiszáradás.
A projekt a kézzelfogható természeti előnyökön kívül, kiváló tapasztalatokat is adott az ágazat számára. A monitoringrendszer által észlelt adatsorok feldolgozása, a vízminőségi vizsgálatok eredményei, a földtulajdonosokkal történt egyeztetések tapasztalatai mind hozzájárulnak a jövőbeni „Vizet a tájba!” programok tervezéséhez, kivitelezéséhez.
A klímaváltozás vízkészleteinkre gyakorolt negatív hatását mérsékelni, megfordítani csak közösen, az agrárium és a vízügy összefogásával leszünk képesek.
Írta: Kanizsa Ferenc Márk