Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 80 204 240
Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 80 204 240

A projekt tartalmának bemutatása

FŐOLDAL                     A PROJEKT TARTALMÁNAK BEMUTATÁSA                          HÍREK A PROJEKTRŐL                        KAPCSOLAT

A projekt célja:

A projekt célja, hogy a vízügyi szakrendszerek digitális megújításával és integrációjával hozzájáruljon az éghajlatváltozás hatásainak kezeléséhez, a katasztrófavédelmi reziliencia növeléséhez, valamint a közszolgáltatások hatékonyságának és adatvezérelt működésének erősítéséhez. A fejlesztés középpontjában az interoperábilis, korszerű informatikai rendszerek kialakítása áll, amelyek támogatják a vízkárelhárítás, vízgazdálkodás és környezeti monitoring területeit. A jelenleg elavult vízügyi szakrendszerek megújítása elengedhetetlen a folyamatos vízmonitorozás és a hatékony döntéshozatal támogatásához, különösen tartós vízhiány, vagy a hirtelen vízbőség idején. A fejlesztések célja a környezeti adatok szélesebb körű rendelkezésre állásának biztosítása, a lakossági tájékoztatás javítása és a gyorsabb, adatalapú reagálóképesség kialakítása. A projekt központi eleme egy egységes, térinformatikai alapú Vízgazdálkodási Információs Rendszer (VIZIR), amely integrálja a vízügyi adatbázisokat és szakrendszereket, valamint kezeli a rendszerek közötti zökkenőmentes adatátvitelt és annak kihívásait. A korszerűsítés részeként megtörténik a szakrendszerek technológiai felmérése, az adatintegrációs követelmények meghatározása és a szükséges hardver- és mérőműszer-beszerzés. Kiemelt feladat a Vízkárelhárítási Védekezési Információs Rendszer (VIR) modernizálása, amely hatékony eszközt nyújt az árvíz, vízhiány és egyéb szélsőséges vízügyi jelenségek kezeléséhez. A projekt továbbá az adatvezérelt vízgazdálkodást és a digitális közszolgáltatások fejlesztését célozza, többek között egy nyilvános, interaktív vízügyi térképi adatportál kialakításával, amely növeli a társadalmi transzparenciát és az adatvagyon széles körű hasznosítását.

Eredmény: 

A projekt eredményeként létrejön egy egységes, korszerű Vízgazdálkodási Információs Rendszer. Ez egyszerűbbé és biztonságosabbá teszi a vízügyi adatvagyon elérését, kezelését és megértését, amely kiemelt jelentőségű abból a szempontból, hogy a hazánk előtt álló vízzel kapcsolatos feladatok megoldásához különböző szereplők (vízügy, agrárium, természetvédelem, erdészetek, civilek, stb.) együttműködése szükséges. Az új keretrendszer jelentősen javítja a munkatársak hatékonyságát azáltal, hogy a szervezet tudásbázisa kereshetővé és könnyen hozzáférhetővé válik. A fejlesztett, központi jogosultságrendszer növeli az ágazat informatikai biztonságát, átláthatóbbá teszi a jogosultságkezelési folyamatokat, csökkenti a kockázatokat és gyorsítja az adminisztratív műveleteket. A Vízkárelhárítási Védekezési Információs Rendszer korszerűsítése révén a védekezési folyamatok gyorsabbá, költséghatékonyabbá és pontosabbá válnak, ami különösen árvíz, vízhiány vagy vízminőségi káresemény esetén jelentős társadalmi és gazdasági előnyöket eredményez. A kapcsolódó szakrendszerek – mint az Árvízi Kockázati Információs Rendszer, a vízminőség-védelmi és vízhiánykezelési rendszerek – fejlesztése biztosítja a naprakész, részletes és megbízható adatok rendelkezésre állását. Mindez támogatja a kockázatok korai felismerését és a célzott beavatkozásokat, ami javítja például a vízbázisok és felszín alatti vízkészletek védelmét. A modernizált adatintegráció és adatkezelés következtében csökkennek az adminisztratív terhek, gyorsulnak az adatfeldolgozási folyamatok, és megalapozottabb döntések születhetnek a vízgazdálkodás, a hatósági feladatellátás és a mezőgazdasági vízhasználat területén is. A vízhiány elleni védekezést támogató rendszerek fejlesztése – például a Tisza-Körösvölgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer (TIKEVIR) és a talajnedvesség-modellezés – hozzájárul az aszálykárok mérsékléséhez és a megalapozott intézkedések gyors meghozatalához. Végül a projekt eredményeként kialakított, széles körű adatszolgáltatói és adatmegosztási megoldások, illetve a nyilvános, interaktív térképi adatportál jelentősen javítják a lakosság, a szakmai felhasználók és a döntéshozók tájékozottságát, erősítik a társadalmi bizalmat, és szemléletformáló hatásuk révén támogatják a környezettudatos vízhasználatot.

A projekt közvetlen célcsoportjai:

Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) – mint kedvezményezett és a vízgazdálkodásért felelős állami szerv.

12 Területi Vízügyi Igazgatóság (VIZIG-ek):

  • ÉDUVIZIG – Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
  • KDVVIZIG – Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság
  • ADUVIZIG – Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság
  • KDTVIZIG – Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
  • DDVIZIG – Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
  • NYUDUVIZIG – Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
  • FETIVIZIG – Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
  • ÉMVIZIG – Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság
  • TIVIZIG – Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság
  • KÖTIVIZIG – Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
  • ATIVIZIG – Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
  • KÖVIZIG – Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Központi és területi államigazgatási szervek – minisztériumok, kormányzati döntéshozók, szabályozó szervek.

Vármegyei kormányhivatalok – mint vízvédelmi hatóságok.

Települési és megyei önkormányzatok – helyi vízkárelhárítás és lakossági tájékoztatás szereplői.

Vízgazdálkodással érintett gazdasági társaságok, ipari szereplők, mezőgazdasági termelők – vízhasználók és szennyezők.

Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) adatszolgáltatók – szervezetek, amelyek kötelesek adatot szolgáltatni a KSH felé.

Tudományos és szakmai szervezetek, kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények – adatfelhasználók és kutatási partnerek.

Szakmai érdekképviseleti szervek – vízügyi, környezetvédelmi és agrárszakmai szervezetek.

Közvetett célcsoportok

  • Magyarország teljes lakossága – publikus vízügyi adatok, előrejelzések és riasztások felhasználói.
  • Összes, vízkároknak kitett település és térség – árvíz-, belvíz- és aszálykockázatok kezelése révén.

 

Konzorciumvezető: ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG (OVF)

Konzorciumi partner: Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. (DKF)

 

Támogató: Energiaügyi Minisztérium

A projekt az Európai Unió támogatásával, a magyar állam társfinanszírozásával valósul meg.

 

Szerződött támogatás összege: 11 600 000 000 Ft

A támogatás mértéke (%-ban): 100%

A projekt tervezett befejezési dátuma: 2029.03.31.

A projekt azonosító száma: DIMOP PLUSZ-2.3.2-25-2025-00001