A projekt célja:
A projekt célja a vízgazdálkodási digitális rendszerek fejlesztése és korszerűsítése, különös tekintettel a digitális, modell-alapú vízkészlet-gazdálkodás kiterjesztésére. Feladat továbbá a vízhasználati (OSAP) szakrendszer létrehozása és a hiteles adatkapcsolatok/adatáramlások biztosítása a kapcsolódó vízügyi szakrendszerek és a nyilvános tájékoztató felületek felé. Cél a vízkészlet-gazdálkodás hatékonyságának növelése korszerű informatikai eszközökkel, társadalmi tudatosság növelése a vízkészletek állapotáról és fenntartható használatáról, valamint a digitális államhoz való kapcsolódás erősítése a vízügyi szakrendszerek modernizálásával.
A korszerűsítés révén integrált vízügyi adat- és modellezési szakrendszer jön létre. A jövőben ez biztosítja a vízkészlet-gazdálkodás hatékony támogatását, az adatkonzisztenciát, valamint az ágazati informatikai környezethez való illeszkedést. A fejlesztés felgyorsítja a digitális, modell-alapú vízkészlet-gazdálkodásra történő átállást. A projekt során kiemelt figyelmet kap a mérőeszközpark modernizálása, az adatintegráció, a modellezési kapacitások bővítése, valamint a felhasználói szolgáltatások még jobb biztosítása. Operatív célok keretében elsőként megtörténik a mérőeszközök telepítése és kalibrálása. A projekt második pillére az adatintegrációs és feldolgozó szoftverek bevezetése. A vízkészlet-gazdálkodási modellek létrehozása során kijelölt területekre hidrológiai és hidraulikai modellek készülnek. A projekt része emellett adatszolgáltató webes alkalmazások és térinformatikai portál fejlesztése, amelyek interaktív térképeket, gyors lekérdezéseket, exportálási lehetőségeket, valamint dokumentált hozzáférést biztosítanak szakértői és nyilvános nézetekben.
Hardver- és szoftverbeszerzés is történik: a mérőeszköz parkhoz és a modellek futtatásának támogatására munkaállomások, tervezetten terepi számítógépek biztosításával. További cél, hogy a fejlesztés során érintett, már meglévő és újonnan létrehozott adatbázisok egységes struktúrában, szabványos interfészeken keresztül illeszkedjenek az ágazati alapadatbázishoz, biztosítva az adatkonzisztenciát, átjárhatóságot és karbantarthatóságot. A projekt a meglévő, a feladathoz kapcsolódó adatbázisok integrációját is magában foglalja, azzal a céllal, hogy a létrejövő adatrendszerek zökkenőmentesen illeszkedjenek a vízügyi ágazat egységes adatarchitektúrájába.
A projekt stratégiai célja tartós közszolgáltatási képesség létrehozása, a vízkészletek állapotának rendszeres megfigyelése, értékelése és előrejelzése a modern kornak megfelelő digitális eszközrendszerrel. A fejlesztés közvetlenül hozzájárul az olyan egyedi célkitűzéshez, mint az „éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, kockázatkezelés és katasztrófavédelmi reziliencia előmozdítása”.
Eredmény:
A projekt keretében tervezett vízkészlet monitoring rendszer térben és időben megbízható vízügyi adatok szolgáltatására lesz képes, beleértve a folyamatosan frissülő monitoring adatokat, idősoros és téradatokat. Az új rendszer támogatja a vízügyi szakma, illetve a közigazgatási szereplők gyors és megalapozott döntéshozatalát, valamint a lakosság információhoz jutását.
A beruházás modernizálja a vízgazdálkodási rendszereket, elősegíti a digitális megoldások alkalmazását a klímaváltozás hatásainak monitorozásában, elemzésében és megelőzésében. A projekt eredményeként létrejövő hidrológiai modellek a monitoring rendszerből nyert adatok alapján segítik a vízkészletek hatékony kezelését, valamint lehetővé teszik a vízmennyiségi változások és trendek előrejelzését. A modellek kompatibilisek a HEC-HMS és HEC-RAS szoftverekkel, ezáltal integráltan illeszkednek a vízügyi döntéstámogatási rendszerbe.
A digitális vízhasználati bevallási és adatszolgáltatási platform bevezetése a vízhasználati adatszolgáltatásra kötelezettek és a vízügyi hatóság információellátását támogatja. Az Excel-alapú folyamatok kiváltásával ugyanis csökken az adminisztratív teher, javul az adatok pontossága és visszakereshetősége, nő a bevallások időbelisége. A nagyobb ágazati hatékonyság és költségmegtakarítás eredményeként az egységesített adatlánc közvetlen munkaidő-megtakarítást eredményez az adatelőkészítésben és a riportkészítésben. Az integrációs és fenntartási költségek visszaesnek a szabványos interfészeknek köszönhetően, rövidül a döntés-előkészítési átfutás.
Hatékonyabb vízkészlet-gazdálkodás és döntéstámogatás érdekében a modelleredmények közvetlenül felhasználható formátumban készülnek, például indikátorok, küszöbértékek, tematikus térképek vagy szelvénygörbék formájában. Pontosabb erőforrás-allokáció és jobb időzítés valósul meg a vízvisszatartási, tározó-üzemi és átvezetési koordinációkban, mert a döntési bemenetek egységes, kalibrált és minősített formában állnak rendelkezésre. Az irányítási bizonytalanság mérséklődik, ami következetesebb vízgyűjtő-szintű tervezést tesz lehetővé.
Az adatszolgáltató webes alkalmazások és térinformatikai portál létrehozásával pedig lehetőség nyílik interaktív térképek megtekintésére, gyors lekérdezések megvalósítására, az adatok exportálására is, valamint rendelkezésre fog állni egy nyilvános és egy szakértői nézet (kulcsos API) is. A projekt nyilvános, interaktív adatportálja közérthető vizualizációkkal (térképek, idősor-grafikonok, állapotjelentések) biztosít átlátható hozzáférést a vízinformációkhoz.
Összegezve a projekt eredményei országos hatókörrel hasznosulnak a vízgazdálkodási feladatok, döntés-előkészítés gyorsulásában és minőségének javulásában. Egységes adatsémák és ütemezett modellezés révén kevesebb kézi adatelőkészítés, alacsonyabb hibaarány, rövidebb átfutási idő jön létre. A fejlesztések Magyarország teljes területére kiterjednek; egyes elemek a Duna vízgyűjtőjén nemzetközi dimenzióval is bírnak.
A projekt közvetlen célcsoportjai:
Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) – mint kedvezményezett és a vízgazdálkodásért felelős állami szerv.
12 Területi Vízügyi Igazgatóság (VIZIG-ek):
- ÉDUVIZIG – Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
- KDVVIZIG – Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság
- ADUVIZIG – Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság
- KDTVIZIG – Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
- DDVIZIG – Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
- NYUDUVIZIG – Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
- FETIVIZIG – Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
- ÉMVIZIG – Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság
- TIVIZIG – Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság
- KÖTIVIZIG – Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
- ATIVIZIG – Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
- KÖVIZIG – Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Központi és területi államigazgatási szervek – minisztériumok, kormányzati döntéshozók, szabályozó szervek.
Vármegyei kormányhivatalok – mint vízvédelmi hatóságok.
Települési és megyei önkormányzatok – helyi szintű stratégiai döntéshozók és lakossági tájékoztatás szereplői.
Vízgazdálkodással érintett gazdasági társaságok, ipari szereplők, mezőgazdasági termelők – vízhasználók és szennyezők.
Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) adatszolgáltatók – szervezetek, amelyek kötelesek adatot szolgáltatni a KSH felé.
Tudományos és szakmai szervezetek, kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények – adatfelhasználók és kutatási partnerek.
Szakmai érdekképviseleti szervek – vízügyi, környezetvédelmi és agrárszakmai szervezetek.
Közvetett célcsoportok
- Magyarország teljes lakossága – a lakosság bevonása tájékoztató kampányok által, a vízkészlet-gazdálkodás fontosságáról, a klímaváltozás hatásairól és a hatékony vízfelhasználásáról szóló figyelemfelkeltő anyagok publikálása
Konzorciumvezető: ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG (OVF)
Konzorciumi partner: Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. (DKF)
Támogató: Energiaügyi Minisztérium
A projekt az Európai Unió támogatásával, a magyar állam társfinanszírozásával valósul meg.
Szerződött támogatás összege: 5 750 000 000 Ft
A támogatás mértéke (%-ban): 100%
A projekt tervezett befejezési dátuma: 2029. 03. 31.
A projekt azonosító száma: DIMOP PLUSZ-2.3.5-25-2025-00001