Esztergom város mai árvízvédelmét meghatározó védvonalát az 1910-es években létesítették.
A védvonal utolsó fejlesztését az 1960-as években végezték el, és azóta eltelt fél évszázad során egyre többször fordultak elő egyre magasabb szinten levonuló árhullámok. Emiatt - több esetben is - szükség volt az úgynevezett mértékadó árvízszintek felülvizsgálatára, melynek magassági biztonsággal megemelt szintjére szükséges kiépíteni az I. rendű árvízvédelmi fővédvonalakat. A korábban kiépített védvonal tehát már nem felel meg a 100 éves visszatérésű idejű, azaz a mértékadó árvizek biztonságos levezetéséhez szükséges magassági követelményeknek. Az árvizek elleni védekezésnek így jelentős az anyag és erőforrás igénye, és a jelenlegi védvonal mögött a belterületi jelleg következtében nincs mód az érdemi lokalizációra, vagyis az esetleges elöntések mértékének és terjedésének irányított szabályozására sem. Mindezek következtében a terület árvízvédelmi fejlesztése időszerű és szükséges. Mivel az eredeti nyomvonalon már nincs lehetőség további töltésfejlesztésre, ezért a beruházás következtében új nyomvonalon, a Prímás-sziget bevédésével együtt létesül Esztergomban új árvízvédelmi védvonal.
Az árvízvédelmi fejlesztés két ütemben valósul meg:
2024. január 17-én kezdődött meg az I. ütem, melynek során a Prímás-szigeten hozzávetőlegesen 1,5 km hosszon épül ki az új védvonal. A Mária Valéria híd pillérjétől a Palkovics padig egy szűkebb, urbánus környezet áll rendelkezésre, amely okból kifolyólag ezen a szakaszon árvízvédelmi mobilfal fogja védeni a szigetet. A mobilfal kialakítása során fontos szempont volt, hogy a létesítmény illeszkedjen a történelmi városrész arculatához és megmaradjon a Duna-part sétány jellege. A Palkovics pad környezetétől már nagyobb hely áll rendelkezésre, így innentől a védvonal már földtöltésként lesz kialakítva.
Esztergom árvízvédelmi fejlesztés I. ütemének nyomvonala (forrás: ÉDUVIZIG)
A beruházás II. ütemének tervezése az idei év elején indul. A II. ütem tervszerinti része az új nyomvonal bekötése a régi, meglévő árvízvédelmi töltésbe, valamint a Prímás-szigeti mellékág keresztezésénél egy árvízkapu, és egy beeresztő műtárgy kiépítése. Az árvízkapun túl a II. ütemnek része továbbá a Prímási palota és az Erzsébet park árvízvédelmének, a palota szivárgó rendszerének, valamint egyéb városfejlesztési és árvízvédelmi infrastruktúra elemek kialakítása is.
Komoróczy Zsuzsa