A víz nemcsak kereskedelmi termék, hanem a közjavak egyike is, valamint olyan, korlátozottan rendelkezésre álló erőforrás, amely védelemre szorul, és amelyet fenntartható módon kell felhasználni, mind a minőség, mind a mennyiség tekintetében.
Az Európai Bizottság felismerte, hogy a szennyezések, a túlzott mértékű vízkivételek, valamint a vizek hidromorfológiai állapotának megváltoztatása veszélybe sodorták az európai vízkészleteket. Ez a felismerés vezetett oda, hogy a 2000/60/EK Víz Keretirányelv (VKI) 2000. december 22-i hatályba léptetésével megszületett az Európai Unió új vízpolitikája.
A VKI előírásai jogi keretet adnak az Európai Unió tagállamainak a szárazföldi felszíni és felszín alatti vizek, az átmeneti vizek és a parti tengervizek védelméhez. A VKI különböző határidőkre és tartalommal feladatokat és jelentési kötelezettségeket ír elő a tagországok számára, amelyeket az alábbi ábra összegez.
A Víz Keretirányelv végrehajtásának ciklikus ütemezése
Magyarország különösen vízfüggő ország, hiszen a felszíni vizek több mint 95%-a külföldről érkezik, hatalmas szerepe van a felszín alatti vízkészleteknek az ivóvízellátásban, a védett természeti területek, vizes élőhelyek aránya nagyobb, mint az európai átlag. Ezért a 2000/60/EK Víz Keretirányelv hazai végrehajtása kulcsfontosságú. A VKI végrehajtásának felelőse mindenkor a vízvédelemért, illetve vízgazdálkodásért felelős miniszter. A vízügyi intézményrendszer irányítása jelenleg az Energiaügyi Minisztériumhoz tartozik.
A VKI gyakorlati megvalósítása a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT) elkészítésén és az abban foglalt intézkedési program végrehajtásán keresztül történik. A hazai tervezést a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szabályozza. A Kormányrendelet szerint az országos VGT-t az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a rész-vízgyűjtő és területi terveket a vízügyi igazgatóságok állítják össze.
A VKI szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamat többlépcsős, iteratív jellegű, ennek során össze kell hangolni az ökológiai, műszaki, társadalmi és gazdasági szempontokat. A tervezés legfontosabb lépéseit mutatja meg a következő folyamatábra.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamat
A VKI előírásai szerint a vízgyűjtő-gazdálkodási terveket 6 évente felül kell vizsgálni, ezért alábbiakban az eddig elkészült VGT-k eredményeit foglaljuk össze.
A VKI végrehajtásának első lépéseként Magyarország első vízgyűjtő-gazdálkodási terve (VGT1 ) 2010 áprilisában készült el.
A VGT1 tartalmazza az első átfogó állapotértékelést és megállapítja, hogy a magyar víztestek nagy része nincs „jó állapotban”. Fő problémaként a tápanyagterhelést (nitrát, foszfor), szennyvízkezelés elmaradottságát, hidromorfológiai változtatásokat (duzzasztások, szabályozások), mezőgazdasági szennyezést azonosította.
2015. év végére készült el a VGT1 első korszerűsített, felülvizsgált változata, a VGT2.
A VGT2 (2015) megállapítja, hogy a víztestek jelentős részénél a jó állapot nem érhető el 2015-ig, azaz az eredeti határidőig, hanem legfeljebb 2021-re, 2027-re, vagy még később. Az intézkedési program elemeit részletesebben kidolgozták és hangsúlyosabban megjelennek az ivóvízbázis-védelem, árvíz és aszály kérdései, valamint az agrárpolitika és a szennyvíztisztító rendszerek fejlesztése az EU-támogatások révén.
A Kormány 2022. április végén az 1242/2022. (IV. 28.) számú határozatával hirdette ki Magyarország második alkalommal felülvizsgált vízgyűjtő-gazdálkodási tervét (VGT3).
A VGT3 a vizeink terheléseit, állapotértékelését, a jó állapot eléréséhez szükséges előrehaladást foglalja össze, a környezeti célkitűzéseket és ezek alapján a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó intézkedési programot határozza meg. A VGT3 megállapítja, hogy ugyan az elmúlt 20 évben sok előrelépés történt (szennyvíztisztítás, ivóvízminőség javítása, szigorúbb kibocsátási határértékek, jobb és tisztább technológiák terén), a VKI környezeti céljainak teljesítése még távol van. A 2027. december 22-i véghatáridő a szakértők szerint több területen is nehezen teljesíthető.
2024. december 23-ával elkezdődött Magyarország harmadik Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervének felülvizsgálata, a negyedik Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT4) készítése.
A vízhiánnyal, a vizek szennyezésével, az ökoszisztémák integritásának csökkenésével, a termőföld minőségének romlásával, a szükséges víziközmű-infrastruktúra elégtelenségével és a szélsőséges hidrológiai események (rekord méretű árvizek, villámárvizek és aszályok) előfordulásával kapcsolatos problémák az egész világon, így hazánkban is növekvő mértékben és gyakorisággal jelentkeznek.
Az antropogén eredetű klímaváltozás alapvetően új kihívásokat jelent az emberiség számára. Miután a klímaváltozás hatásainak kb. nyolcvan százaléka vízzel, vízen keresztül és a víz által manifesztálódik, a fenntartható vízgazdálkodás, vizeink védelme az emberiség és az életfenntartó ökoszisztémák fenntarthatóságának kulcskérdése.
A VGT4 célkitűzése, hogy összeegyeztesse a VKI 2027-re elérendő környezeti célkitűzéseit és az elérésüket biztosító intézkedéseket a mezőgazdaság, vidék- és területfejlesztés, energiatermelés, hajózás, turizmus, klímaalkalmazkodás és a fenntartható vízgazdálkodás igényeivel a vizek jó állapotának elérése érdekében, a szociális és gazdasági célkitűzések figyelembevételével.
Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási honlapja a https://vizeink.hu/ címen érhető el. A honlap célja, hogy teljes körű tájékoztatást nyújtson a tervezés folyamatáról, a tervek tartalmáról valamennyi érintett számára, továbbá segítse a társadalom részvételét a terv véleményezésében.