Határvízi együttműködések

2023. 12. 22.

Az Alpok és a Kárpátok gyűrűjében fekvő Magyarország medence jellegű földrajzi fekvéséből adódóan a felszíni vízkészletek több mint 95%-a határainkon túlról érkezik, felszín alatti víztesteink jelentős része is határokkal osztott.

A domborzati és vízrajzi adottságokból következően hazánk árvíz-veszélyeztetettsége Európai viszonylatban is kimagasló, az ország területének majdnem 1/4-ét fenyegetik árvízi elöntések.

Magyarország árvízi biztonsága, megfelelő szintű vízgazdálkodásának biztosítása érdekében rendkívül fontosak a határvízi kapcsolatok. A hét szomszédos országgal a vízgazdálkodás területén való együttműködéseinket kétoldalú, kormányközi nemzetközi szerződések, ún. „határvízi egyezmények” szabályozzák. Az együttműködés gyakorlati kereteit a nemzetközi szerződések alapján létrehozott közös vízgazdálkodási bizottságok adják, amelyek vezetőjét és helyettesét a Kormány nevében a vízgazdálkodásért felelős miniszter nevezi ki, a külkapcsolatokért felelős miniszter egyetértésével.

Az egyezmények területi hatálya az úgynevezett közös érdekeltségű területre terjed ki, amely jellemzője, hogy az ott történő beavatkozásoknak, változásoknak releváns határon átterjedő hatása lehet.

Az egyezmények alapján létrehozott Bizottságok feladata a tevékenységek összehangolása, koordinálása a két ország vízügyi szervei között. A Bizottságok általában évi egy alkalommal, albizottságuk, illetve szakcsoportjaik pedig minimum évi két alkalommal találkoznak, ahol kiértékelik az elmúlt időszakban elvégzett tevékenységeket, megvitatják az aktuális problémákat, felmerülő kérdéseket és meghatározzák a következő időszak munkaprogramját.

A Bizottságok munkáját a határvízi titkárok, a szakterületenként, vagy területi (vízgyűjtő) alapon működő albizottságok, szakcsoportok és munkabizottságok segítik. Ők azok, akik közvetlen kapcsolatot tartanak a szomszédos államok vízügyi intézményeivel és szakmai szinten egyeztetik a felmerülő kérdéseket.

A határvízi bizottságokban, albizottságokban, szakértői csoportokban a Vízgazdálkodásért felelős Minisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a területileg érintett Vízügyi Igazgatóságok szakértői vesznek részt. A tevékenységek a közösen kidolgozott és elfogadott szabályzatok alapján folynak. A határvízi együttműködés valamennyi vízügyi szakterületre kiterjedő feladatait - az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakmai irányítása mellett - a területi vízügyi igazgatóságok végezik. A legfontosabb feladatok, az ár-, és belvizek elleni védekezések, a határvizeket érintő vízgazdálkodási fejlesztések, a védelmi létesítmények fenntartása, üzemeltetése, a vízrajzi adatok gyűjtése és cseréje, előrejelzések, közös felülvizsgálatok, vízminőség-védelem, közös fellépés vízszennyezés, vagy egyéb, esetlegesen felmerülő vízügyi probléma esetén, az EU-s projektekben való közös részvétel.

A HATÁRVÍZI BIZOTTSÁGOK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE