Országos Vízügyi Főigazgatóság

Vízkár, vízkárelhárítási terv

Magyarországon a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény határozza meg a vízkár és a vízkárelhárítás fogalmát. A vizek többletéből vagy hiányából származó kár a vízkár. Míg a vízkárelhárítás a vizek kártételei elleni védelem és védekezés, azaz a károsan sok vagy károsan kevés víz elleni szervezett tevékenység.

Azokon a településeken, melyek nem rendelkeznek az árvíz-, illetve belvízvédekezés céljából kiépített védőművekkel (pl. töltéssel), a fellépő káros vizek elleni védekezés, továbbá az elöntések folytán a területen szétterült vizeknek a vízfolyásokba, csatornákba vezetése válik szükségessé. Ez a helyi vízkárelhárítás.

Az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet egyértelműen kimondja, hogy a védekezésre kötelezettek a vizek kártételei elleni felkészülés keretében helyi vízkárelhárítási tervet (védekezési terv) készítenek, mely alapján ellátják védekezési feladataikat.

A 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól meghatározza, hogy a védekezési terveket a védekezésre kötelezettnek minden év december 10-ig felül kell vizsgálnia és a változásokat a terveken át kell vezetnie.

A Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata kiadott egy útmutatót Módszertani segédlet a települési vízkárelhárítási tervek készítéshez címmel, mely segítséget nyújt a vízkárelhárítási tervek készítéséhez.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Vízügyi Igazgatóságok adatai alapján rendszeresen készít statisztikát a helyi vízkárelhárítási tervekkel kapcsolatban.

1. ábra. A vízkárelhárítási tervvel rendelkező települések eloszlása országos szinten. Külön kiemelve azon települések, melyek villámárvíz szempontjából kiemelten veszélyeztetettek, ám nem rendelkeznek vízkárelhárítási tervvel (2023-as adatok alapján).

Villámárvíz, mint kiemelt kockázat

Éghajlatunk változásával egyre gyakoribbá válnak a heves lefolyású és súlyos következményekkel járó időjárási események, melyeket nehéz előre megjósolni. Ilyenek például az intenzív csapadékesemények is, amelyek a hegy- és dombvidékeken hirtelen árvizet okoznak. Ezt a jelenséget a nemzetközi szakirodalom villámárvíznek nevezi.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a vízügyi igazgatóságok és tervező szakemberek segítségével elkészített egy olyan módszert, amely passzív (pl.: domborzati, vízrajzi) illetve aktív (pl. csapadék) faktorok alapján, tudományosan megalapozottan, jó közelítéssel meghatározza, hogy mely vízgyűjtőkön mekkora kockázatot hordoznak a fent említett faktorok és ezek alapján mely veszélykategóriába sorolhatók az egyes dombvidéki vízgyűjtő területek.

2. ábra. Magyarország dombvidéki vízgyűjtő területei villámárvíz kockázatának szempontjából.

Helyi vízkárelhárítási készültségek

A helyi vízkárelhárítási készültséget egy adott védekezési feladat ellátásához kapcsolódó vízfolyás vízgyűjtőjére és létesítményeire, tározóra vagy az adott önkormányzat közigazgatási területére lehet elrendelni.

A védekezésre kötelezett szervezet védelemvezetője a helyi vízkárelhárítási készültségi fokozatot – ide nem értve a rendkívüli készültséget – saját szervezetére vonatkozóan rendeli el, módosítja, szünteti meg.

I. fokú készültség kerül elrendelésre, ha

• • készenlét biztosítása és műszaki ügyelet felállítása szükséges;
  • HungaroMet meteorológiai előrejelzése kettes szintű (narancs) vagy hármas szintű (piros) riasztást ad ki a területre;
  • a kisvízfolyásokra kiadott előrejelzés alapján a vízfolyások mederteltsége a 80 százalékot meghaladja.

II. fokú készültség kerül elrendelésre, ha

• • a hidrológiai előrejelzés szerint tovább emelkedő vagy apadó vízállás, területi elöntés vagy csapadéktevékenység hatására területi jelenlét biztosítása szükséges.

III. fokú készültség kerül elrendelésre, ha

• • a kisvízfolyásokra kiadott előrejelzés alapján a vízállás a kisvízfolyás partvonalának magasságát megközelíti, és további jelentős vízszintemelkedés várható;
  • az elöntések elleni védekezéshez ideiglenes védművek építése vagy egyéb beavatkozás szükséges a település belterületének védelme érdekében.

Rendkívüli fokú készültség kerül elrendelésre, ha

• ha a vízkárhelyzet súlyosbodik, az élet- és vagyonvédelem érdekében további sürgős beavatkozások szükségesek, és a védekező szervezet a védekezést saját eszközeivel és erőforrásaival nem tudja ellátni.

Pontszerű III. fokú készültséget rendel el

• a védekezésre kötelezett védelemvezetője a mederben, depónián, önkormányzati védművön, tározó töltésén vagy egyéb műtárgyon szükséges helyreállítás elvégzéséig.

A helyi vízkárelhárítás során a készültségek elrendeléséről és az ellátandó feladatokról részletesen a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet rendelkezik.

Védekezési feladatok

A helyi önkormányzatok feladatai:

• a legfeljebb két település érdekében álló védőművek létesítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása;
• a település belterületén a patakok, csatornák áradásai, továbbá a csapadék- és egyéb vizek által okozott kártételek megelőzése - kül- és belterületi védőművek építésével - a védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása;
• a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő - külön jogszabályban meghatározott - feladatok ellátása.

A vízügyi igazgatási szervek (VIZIG) vízkárelhárítással összefüggő feladatai:

• a vízkárelhárítás műszaki, igazgatási teendőinek irányítása, illetőleg ellátása;
• a védekezés területi tervezése, szervezése, szakmai irányítása;
• a helyi önkormányzatok vízkár-elhárítási tevékenységének szakmai irányítása;
• a helyi önkormányzatok számára a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő vízkárelhárítási tervek és fejlesztési tervek elkészítéséhez és felülvizsgálatához adatok szolgáltatása, valamint a folyók menti nyílt ártéri települések esetében a vízkárelhárítási tervek elkészítése és a meglévő tervek felülvizsgálata;
• a vízitársulatok vízkár-elhárítási tevékenységének szakmai irányítása;
• a vizek kártételei elleni védelemmel kapcsolatos tájékoztatás.

Mint fentebb a készültségeknél írtuk, a védekezésre kötelezett szervezet védelemvezetője a helyi vízkárelhárítási készültségi fokozatot – ide nem értve a rendkívüli készültséget – saját szervezetére vonatkozóan rendeli el, módosítja, szünteti meg. A védekezésre kötelezett szervezet a helyi vízkárelhárítási készültségi fokozat elrendeléséről, változásáról, a megtett intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja a működési területével érintett VIZIG ügyeletét és a hivatásos katasztrófavédelmi szervet. E szervek a helyi vízkárelhárítási készültségi fokozat elrendelése és a védekezés során egymást kölcsönösen tájékoztatják minden lényeges körülményről.

3. ábra. Azokon a településeken, ahol nincs kiépítve töltés, ott a védekezés során ideiglenes védmű kiépítése válhat szükségessé. (Baja, Petőfi-sziget, 2024.09.23. Jobbágy Zoltán)

A saját szervezettel védekező települések által fenntartott műveken az árvíz- és belvízvédekezés műszaki feladatait a település közigazgatási határán belül — a vízügyi igazgatási szervnek szakmai irányításával — a polgármester (Budapesten a főpolgármester) a polgármesteri (főpolgármesteri) hivatal útján látja el.

A VIZIG a polgármester részére nyújtott segítség keretében műszaki szakirányítást végez, valamint a védelmi szakaszokhoz kapcsolódó magaspartokon és a folyók nyílt árterében lévő, árvízvédekezést folytató települések esetében kijelöli a védvonalakat, továbbá meghatározza az ideiglenes védművek kiépítési szintjeit.