Mezőgazdasági vízszolgáltatás
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény alapján a mezőgazdasági vízszolgáltatás a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló területek öntözését, a halastavak és egyéb mezőgazdasági vízhasználat vízellátását szolgáló, továbbá a mezőgazdasági vízszolgáltatási rendszerhez kapcsolódó, egyéb célú vízigények kielégítésére irányuló tevékenységet jelenti.
Jelenleg a Magyarországon található 12 vízügyi igazgatóságból 11 területén zajlik rendszeresen mezőgazdasági vízszolgáltatás. Amelyek 75 mezőgazdasági vízszolgáltató rendszerre és további 129 vízszolgáltatási egységre vannak felosztva.
A mezőgazdasági vízszolgáltató egységek elhelyezkedése (Forrás: OVF)
A vízszolgáltatási egység egy közös vízellátó vagy vízelosztó helyhez kapcsolódó vízpótló- és elosztó csatornahálózatot, valamint kapcsolódó műveit jelenti, amelyek az üzemeltetés tekintetében egységes rendszert alkotnak. A mezőgazdasági vízszolgáltató - vagy a hétköznapokban alkalmazott nevén öntöző - rendszer pedig egy vagy több vízszolgáltatási egységet magába foglaló, közös felszíni vízforráshoz kapcsolódó mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító vízilétesítmények összessége.
Öntözés a KÖTIVIZIG működési területén
(Forrás: KÖTIVIZIG)
A mezőgazdasági célú vízhasználatok díjképzési rendje
A mezőgazdasági célú vízhasználatok két fő részre oszthatóak. Egyrészt a szántóföldi növénytermesztés és rizstermesztési, másrészt a tógazdálkodáshoz kapcsolódó (halastavi) vízhasználatok. A különböző vízhasználatok elszámolására más-más díjszámítási módszer vonatkozik, amelyeket a mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) határoz meg. A szántóföldi növénytermesztés és rizstermesztési vízhasználatokhoz a Rendelet alapján kétféle díj fajtát különböztetünk meg, egyrészt alapdíjat, mely a rendelkezésre állást biztosító állandó költségeket jelenti valamint a változó díjat, mely a felhasznált vízmennyiséggel arányos költségeket jelentő díj. Az alapdíj a Rendelet előírásai szerint meghatározott alapdíjtétel és a megrendelt vízmennyiség alapján kerül meghatározásra az egyes vízszolgáltatási egységekre, a változó díj pedig szintén a Rendelet előírásai szerint meghatározott változódíjtétel és a vízhasználó által felhasznált vízmennyiség alapján kerül meghatározásra szintén az egyes vízszolgáltatási egységekre. Jelenleg az alapdíj 50%-át a központi költségvetés biztosítja (a Rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén), a fennmaradó 50%-ot és a változó díjat viszont teljes egészében a mezőgazdasági vízhasználó fizeti meg. Fentiektől eltérően a mezőgazdasági vízhasználó halastavi célra nem a felhasznált vízmennyiség, hanem a vízjogi üzemeltetési engedélyében szereplő halastó területe alapján 1500 Ft/hektár díjat fizet.
Az engedélyezett és ténylegesen öntözött területek alakulása az 1990-2024 közötti időszakban
(Forrás: OVF)
A vízjogi engedéllyel rendelkező mezőgazdasági vízhasználók a Rendelet alapján, év elején megküldik vízigény bejelentőiket a vízügyi igazgatóságok felé, amelyeket az igazgatóságok összesítenek és a vízjogi engedélyekben lekötött, valamint a tárgyévben megrendelt vízmennyiségek adatai alapján vízszolgáltatási egységenként meghatározzák az alap- és változó díjtételeket, valamint elkészítik költségkalkulációikat. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Rendelet alapján jóváhagyja és tárgyév február 28-ig értesíti a vízügyi igazgatóságokat a jóváhagyott költségkalkulációról és a díjtételekről. A Rendelet megfogalmazása alapján mezőgazdasági vízszolgáltatónak nevezzük a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetését, fenntartását alapfeladatként végző költségvetési szervet, vagy az e költségvetési szervvel kötött üzemeltetési szerződés alapján vízszolgáltató egyéb jogi személyt. A mezőgazdasági vízszolgáltatók szolgáltatási szerződésben rögzítik a mezőgazdasági vízhasználóval a mezőgazdasági vízszolgáltatás részleteit.
A vízhasznosítási idény - az üzemeltető és a vízhasználó eltérő megállapodásának hiányában - öntözés esetén március 1. napjától október 31. napjáig, tógazdálkodásnál március 1. napjától november 30. napjáig tart.
Szamossályi-tározó vízpótlása
(Forrás: FETIVIZIG)
Tartósan vízhiányos időszak, rendkívüli öntözési célú vízhasználat
A vízgazdálkodásért felelős miniszter közleményben hirdeti ki a tartósan vízhiányos időszak kezdetét és végét. A döntést a mezőgazdasági művelésre használt talaj vízháztartási adatai, illetve a hidrometeorológiai előrejelzések alapozzák meg. A tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználók vízkészletjárulék (VKJ) fizetési mentességet kapnak öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználatuk után. Lehetőségük van továbbá rendkívüli öntözési célú vízhasználat igénybevételére. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet alapján rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a tartósan vízhiányos időszakban, közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m3/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása.