A korábbi évekhez hasonlóan idén is megrendezésre került a magyarországi nyílt forráskódú térinformatikai konferencia. Az előadók széles spektrumban mutatták be a geoinformatikai lehetőségeket hazai és nemzetközi példákon keresztül. Ilyen módon a hagyományos térinformatikai témák mellet az informatikai, geodéziai és környezetvédelmi vonatkozás is megjelent.
A hagyományosabb vonalon bemutatásra került a MindiGIS Kft. ügyvezetője részéről a KáptaLAN-nak keresztelt komplex térinformatikai programcsomag, amely az önkormányzatok részére lett kialakítva. A nyílt forráskódú szoftverekre alapozott rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy széles spektrumon biztosít felmérési, adatbeviteli és nyilvántartási lehetőséget a hivatal számára. Ezt olyan módon érik el, hogy az alap keretrendszerébe több alrendszer is integrálható, mint például a Terepi, Városrendészeti, Városüzemeltetési, Temető, KRESZ tábla, Zöldkataszter vagy éppen a Tanya alrendszer. Ennek következtében egyszerre lehet nagy mennyiségű adatot tárolni, valamint összekapcsolni a különböző szakterületek munkáját és optimalizálni munkatársak között a napi munkafolyamatokat. A programcsomagot több önkormányzat is használja, ami jól mutatja, hogy mára már nyílt forráskódra alapozott komplex rendszerek is képesek lehetnek kielégíteni széles munkakörrel rendelkező nagyobb vállalatok, állami vagy önkormányzati szervezetek igényeit.
Egy másik bemutatott alkalmazás (ZEUSZ Ultra) esetében az általános térinformatikai szolgáltatások mellett nagy hangsúlyt fordítottak például az adatok ábrázolására, mely során sikerült megvalósítani a nagy sebességű 3D térképvizualizációs képességet teljesen nyílt forráskódra alapozva. A renderelés sebességében extrém magas értéket értek el.
Külföldi szervezetek is képviseltették magukat a konferencián, ilyen módon a hallgatóság betekintést nyerhetett nemzetközi jó gyakorlatokba és különféle projektekbe. A Lutra Consulting angol székhelyű és a svájci QFIELD közösség alkalmazása is QGIS szinkronizáláson alapul. Szemléletesen reprezentálták, hogy lehetséges praktikusan működő egyszerű és felhasználóbarát alkalmazást építeni szabad szoftverek és technológia felhasználásával széles felhasználói körnek. Az alkalmazásuk a hagyományos iparági felmérések mellett a mai globális problémák megoldásában, illetve a fenntarthatósági törekvésekben is segítséget nyújthat. A Lutra Consulting termékével például Zürich városában található madárfészkek felmérését valósították meg, a QFIELD alkalmazása pedig gyakorlattal rendelkezik többek között a hulladékgazdálkodás, az erdőgazdálkodás, a megújuló energia, a vízgazdálkodás vagy akár a természeti katasztrófák területén is.
Klasszikusabb informatikai és programozási témakörökben például megismerhettünk egy módszert, amivel memóriarezidens megoldással a QGIS szerver és a WMS megjelenítő szolgáltatás oldalak között a kommunikációt javítani lehetett Streamlit szabad szoftveres megoldásba ágyazva.
Egy másik előadáson elhangzott, hogy egyre több adattal rendelkezünk, melynek megjelenítése új megoldásokat igényel. Ennek apropóján az ELTE munkatársa bepillantást engedett a kutatásába, mely során teljesítmény-elemzést végzett és a legnépszerűbb webtérképes szolgáltatásokat (pl.: Leaflet, Mapbox) hasonlította össze, a mintaadat beolvasásától vizsgálva a végső térképi megjelenítésig (renderelés). Az eredményekből szépen kirajzolódott, hogy az adatok mennyiségétől függően nagyobb mértékben is változhatnak egymáshoz képest a webtérképek teljesítménye.
Az IdomSoft Zrt. munkatársa megmutatta, hogyan lehet lerövidíteni a programozási időt egy terminál alapú szövegszerkesztő (Vim) alkalmazásával. Egyszerű, de sok billentyűparanccsal kiválthatjuk az egér használatát, illetve leszűkíthetjük a billentyűzetet a kényelmetlenebb billentyűk lecserélésével. Bár elsőre nem gondolnánk, de a tapasztalatok alapján ilyen módon az időhatékonyság mellett nagyobb élvezetet is nyújt a programozás.
Dr. Siki Zoltán a Műszaki Egyetem oktatója kedvcsinálóként egy átfogó képet adott arról, hogyan válhat az ember térinformatikai programozóvá és milyen kezdeti lépéseket érdemes megtenni ahhoz, hogy hasznos egyedi funkciókkal bővítsük ki térinformatikai rendszerünket. Többek között kitért a Python nyelv alkalmazhatóságára, a már létező programozható szoftverekre, fejlesztőkörnyezetekre és szövegszerkesztőkre. Valamint ismertette a gépi tanulás és mélytanulás lehetőségeit.
Geodéziai vonatkozású előadás keretein belül megtudhattuk, hogy a szoftvereinkben alkalmazott deciméteres pontosságú koordináta transzformáció helyett már el lehet érni az új programcsomagot, amely centiméteres pontosságú ETRS89 és HD72 közötti transzformációt biztosít. A térinformatikai szoftverek a nyílt forráskódú PROJ programot használják, amelyben a BME munkatársai javították a korábbi rácsháló modelljüket. Az új alkalmazható EPSG kód = 10660, amelyet a PROJ v9.5.1 és a PROJ-data v1.20 változatai tartalmazzák.
Végezetül az ELTE oktatói bemutatták kutatási eredményüket a műanyaghulladék detektálásának témájában. Mára fontos vizsgálati területnek minősül, mert a folyókba kerülő hulladék hatalmas károkat okozhat a vízben, parton, vízierőművekben vagy akár a gátakon (pl.: hulladéktorlaszok formájában). A kutatásban multispektrális műholdképeket gépi tanulás módszerével elemezték annak érdekében, hogy a műanyaghulladékok helyét azonosítani és ábrázolni tudják. Az ilyen jellegű kutatások jelentős eredményekkel szolgálhatnak a hulladékgyűjtéssel foglalkozó szervezetek és hatóságok számára, hogy felfedezzék és nyomon követhessék a potenciális veszélyforrásokat.
Az idei konferencia alapján talán nem túlzás kijelenteni, hogy egyre több lehetőségünk van szabad szoftverek felhasználásával komplex, egyszerre akár több munkaterületen felhasználható alkalmazásokat építeni, amelyekkel megkönnyíthetjük a munkavégzésünket. A nyílt forráskódú megoldások egyre pontosabb és szemléletesebb eredményei kapcsán érdemes lehet elgondolkodni, hogy milyen módon lehet még beépíteni őket projektjeinkbe és kiaknázni a lehetőségeket.
Az előadásokról készült videó felvételek és diasorok elérhetőek az esemény honlapján: