Fotó: Barta Olivia, OVF
Idén, 2026. június 15-én, Esztergomban, a Duna Múzeumban ünnepeltük a Nemzetközi Duna napot, a Duna „születésnapját”, ahogy az egyik fő szervező, Jetzin Mónika, a Global Water Partnership Magyarország Alapítvány munkatársa fogalmazott.
A Duna napot, minden évben, júniusban, a Duna megóvása céljából megalkotott Nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény (Danube River Protection Convention) aláírásának évfordulóján (1994. június 29., Szófia) tartjuk a jeles dátumhoz közeli időpontban. Van egy kis trükk benne, mert a Duna napot, az Egyezmény aláírását követő 10., jubileumi évében kezdték el először ünnepelni a dunai országok.
A Duna Európa második leghosszabb folyójaként méltán van a figyelem központjában. Tíz országon (Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Bulgária, Románia, Moldova és Ukrajna) és négy fővároson (Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád) halad keresztül, vízgyűjtő területe pedig a kontinens egyik legnagyobb és legváltozatosabb régiója. Több mint 80 millió embert köt össze földrajzi, gazdasági és kulturális értelemben egyaránt, ezért az összefogás és az országok közötti jó kapcsolat életbevágóan fontos.
Készül a nyúlgát
Fotó: Barta Olivia, OVF
De mi is történt idén a Duna Múzeumban?
Június 15-én, az Esztergomban található Duna Múzeum udvarát a különböző Dunához, vagy a vízhez kapcsolódó intézmények foglalták el. Itt, a gyerekek játszhattak az ország zászlók-ország jellemzők asszociációs játékkal, memóriakártyával, melyek a Duna vízi növény és állatvilágát mutatta be, de részt vehettek árvízvédelmi bemutatón és még nyúlgátat is építhettek. Társasjátékozhattak, keresztrejtvényt fejthettek, kirakózhattak, vagy épp kvíz kérdésekre válaszolhattak. A Múzeum melléképületében pedig a Hermann Ottó Intézet jóvoltából folyami rákot is simogathattak.
A „vízi állat simogató”
Fotó: Szabó Katalin, OVF
Idén két intézménnyel bővült a „Duna napos kör”, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtal és a Budapesti Műszaki Egyetemmel. A Gyógyszerészeti Központ asztaluknál laboratóriumi eszközök segítségével, fehér köpenyt magukra öltve vizsgálhatták a különböző vízmintákat.
Laboratóriumi és mikroszkópos vizsgálatok a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnál
Fotó: Emmanuel Okpala, nigériai gyakornokunk
Nálunk, azaz az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál kvízt tölthettek ki a gyerekek, feladatlapokat oldhattak meg, játszhattak a memóriakártyával, követhették a víz útját a víz körforgásos játékkal és építhettek nyúlgátat. Kollégánk, a Külügyminisztérium sátránál játszott a gyerekekkel, mint a Duna Régió Stratégia, „a vizek minőségének helyreállítása és megőrzése” célkitűzés képviselője.
A gyerekek a bejáratnál kapott Duna útlevélbe gyűjthették az egyes állomásokon a pecséteket, melyet a végén ajándékcsomagra válthattak.
Idén is teljesült ezzel a gyerekek körében népszerűsíteni a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság idei mottóját, azaz a „Duna összeköt”, hiszen együtt játszhattak és érdekes ismereteket szerezhettek a Dunáról és az élővilágáról.
A programon a több mint 150 gyereket a következő intézmények várták:
- BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
- Duna Régió Stratégia (Külügyminisztérium)
- Duna Múzeum
- ÉKFM Körforgásos Gazdaságért és Környezetvédelemért Felelős Államtitkárság
- ÉKFM Vízügyi és Klímapolitikáért Felelős Államtitkárság
- GWP Magyarország Alapítvány
- Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
- Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
- Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
- Országos Vízügyi Főigazgatóság
Írta: Szabó Katalin, Nemzetközi Osztály, OVF