– A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás vízügyi szempontból –
Az Európai Duna Régió Stratégia két, a vizekkel közvetlenül foglalkozó prioritási területe, a 4-es és az 5-ös számú, 2023. november 29-én, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásról tartott konferenciát. A nemzetközi eseményen a témát a víz szemszögéből vizsgálták meg és mutatták be a kapcsolódó projekteket.
A konferenciát hibrid formában rendezték meg, tehát személyes részvétellel és online közvetítés útján is lehetett csatlakozni. A program összesen ötvenen vettek részt.
A nemzetközi esemény három fő részből állt. Az elsőben a klímaváltozás vizeinkre gyakorolt jövőbeli hatásait, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás modelljeit és szabályozásait, a másodikban a kihívásokra adandó alkalmazkodási és megoldási javaslatokat, a harmadikban pedig különböző, a témához kapcsolódó projekteket mutattak be a szakemberek. A bemutatott projektek a „LIFE”, az „Interreg”, és a „Horizon Europe” program segítségével valósultak vagy valósulnak meg.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság részéről a konferencia moderálásában részt vett Pesel Márton, a 4-es, a vizek minőségének helyreállítását és megőrzését célul kitűző prioritási terület magyarországi vezetője és dr. Balatonyi László, az 5-ös, a környezeti kockázatok kezelésével foglalkozó prioritási terület magyarországi vezetője. Ők – Danka Thalmeinerovával, a 4-es prioritási terület szlovák vezetőjével egyetemben – köszöntötték a résztvevőket és nyitották meg a programot. Ezt követően vette kezdetét a téma bővebb kifejtése három rész, azaz szekció keretében:
- szekció: a természetközeli megoldások, zöld infrastrukturális és vízvisszatartási intézkedések
- szekció: a talajnedvesség fontossága
- szekció: változások a dunai vízminőségi és klímaváltozáshoz való alkalmazkodási intézkedések
Elsőként, a nyitó előadások keretében Johannes Klumpers, a DG CLIMA-tól, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő főbb szabályozásokat mutatta be. Előadásában jelezte, hogy a Bizottság egy, egész Európára kiterjesztett klímaváltozási kockázat-vizsgálatot kezdeményez, valamint beszámolt a „Víz, Klímaváltozással Szembeni Ellenálló Képessége” elnevezésű kezdeményezésről és más támogatási formákról is. Ezt követően Marcin Sadowski, a DG MARE-től jelentette be, hogy az Európai Bizottság öt új EU-s „Küldetést” indított el 2020 októberében, melybe bele tartozik az „Óceánjaink és Vizeik helyreállítása 2030-ra” elnevezésű elérendő cél is. Előadásában kitért továbbá a „Világítótornyok” elnevezésű küldetésre és a „Dunai Világítótorony” programra.
Ezt követően Willem Maetens, az EU Közös Kutató Központjának képviseletében (JRC) a Duna Régiót és Európát érintő aszályról tartott előadást és ismertette az integrált aszálykezelés három pillérjét, utalva az „Aszály hatásait tartalmazó adatbázisra” is. Majd Kovács Ádám, a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottságtól (ICPDR – International Commission for the Protection of Danube River) osztott meg különböző hasznos információkat a Duna-medencét érintő aszály és vízhiány kezelésről.
Devecseri Mátyás (OVF)
Csatári Norbert (OVF)
Fotó (képernyőfelvétel): Szabó Katalin
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság részéről Devecseri Mátyás, víziközmű referens a második szekcióban a szennyvíziszap hasznosításának előnyeiről, a talajok vízháztartására gyakorolt pozitív hatásairól tartott előadást Padra Istvánnal közösen, valamint Csatári Norbert, nemzetközi projekt koordinátor mutatta be az idén megnyert dunai vízmérleg projektet. A projekt célja, hogy egységes számítási módszert alakítsanak ki a Duna vízkészletére vonatkozóan, figyelembe véve a klímaváltozás hatásait is.
A konferencia nagyon tartalmas volt, ahol bár a technika ördöge közbe szólt, az előadások menetén és a kitűzött cél elérésén, – azaz a téma ismertetésén és a tapasztalatok megosztásán a klímaváltozáshoz való alkalmazkodási modellek és az azokkal kapcsolatos kihívások terén – mit sem változtatott.
A konferenciáról megjelent cikket és az előadások anyagát a következő linken keresztül érhetik el a kedves olvasók:
Szabó Katalin, Nemzetközi Osztály, OVF