Idén tavasszal nemcsak hogy elmaradtak az éghajlatunkra oly jellemző tavaszi árhullámok, de kifejezetten alacsony mederteltségek jellemezték a vízfolyásokat. Az átlagos vízhozamoktól eltérő negatív anomália a tavaszi hónapokban megfigyelhető volt a mediterrán térség kivételével Európa jelentős részén is. (1. ábra)
1. ábra. Az európai nagyobb vízfolyások tavaszi vízhozamának eltérése a sokéves átlagtól. /Forrás: ECMWF, Copernicus Programme/
A tavaszi aszály legalacsonyabb vízállásértékei Duna és a Tisza vízgyűjtőjén idén március elején alakultak ki, melynek fő oka az extrém alacsony mennyiségű szilárd és folyékony halmazállapotú csapadék volt.
Csapadékviszonyok
Hazai nagy folyóink felső vízgyűjtőin az elmúlt téli időszakban jellemzően száraz, csapadékban szegény időjárás uralkodott. A Duna lefolyás szempontjából meghatározó nagymarosi vízgyűjtőterületére az átlagos téli csapadéknak 60%-a, a Tisza szegedi vízgyűjtőjére csak 52%-a hullott le. Az elmúlt téli csapadékösszeg mindkét vízgyűjtőn az utóbbi évek legkisebb értéke volt.
Az 2-3. ábrán a 2024-2025-ös téli csapadékösszeget az előző évek hasonló adataival együtt ábrázoltuk.
2. ábra. A Duna Nagymaros feletti vízgyűjtőjének téli csapadékösszegei.
3. ábra. A Tisza Szeged feletti vízgyűjtőjének téli csapadékösszegei.
Február-március
A tél utolsó hónapja és a március első 10 napja kiemelkedően száraznak bizonyult, hiszen a Duna Nagymaros feletti vízgyűjtőterületén területi átlagban 17,7 mm, a Tisza Szeged feletti vízgyűjtőjén csupán 15 mm csapadék hullott a február 1-március 10-e közötti időszakban, mindkét vízgyűjtő esetében a sokéves közepes értéknek a 28-28%-a.
Hóviszonyok
Az idei téli szezonban a Duna és a Tisza részvízgyűjtőire is nagyon kevés hó esett. A teljes téli időszakban a sokéves minimum körül, de legtöbbször az alatt volt felhalmozódott hó mennyisége, a tavasz kezdetére az utóbbi 20 év legalacsonyabb hóvízkészlet értékét jegyezhettük föl.
Hidrológiai viszonyok
2025 márciusára a Duna és a Tisza felső vízgyűjtőire hullott rekord alacsony csapadékmennyiség hatására a két nagy folyónk vízszintje jelentősen lecsökkent és a vízmércéken a vizsgált 30 év legkisebb márciusi minimális vízállásait mérték (4-7. ábra).
4. ábra
5. ábra
6. ábra
7. ábra
Összességében elmondható, hogy az elmúlt évek legszárazabb téli és március eleji időszaka az éghajlatunkon szokatlan jelenséget okozott. Elmaradtak a hóolvadásból származó kisebb-nagyobb árhullámok, és a hazai vízmércéken - elsősorban a késő nyári, vagy kora őszi napokra jellemző - extrém alacsony vízszinteket tapasztalhattunk.
A márciusi kisvíz idején a vízállás a Dunán Budapestnél 2025.03.12-én 87 cm-ig, 6%-os mederteltségig csökkent, míg a Tiszán, például a szolnoki vízmércén 2025.03.13-án 3%-os mederteltség mellett -257 cm-es vízállást mértek.