Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 80 204 240
Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 80 204 240

Hogyan alakul a Tisza vízmérlege? – Nemzetközi szakmai workshop Szolnokon a Danube Water Balance projekt keretében

A fotókon (bal felső) Rátfai György, a KÖTIVIZIG nemzetközi referense, (jobb oldalon) Kozma Zsolt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatója, (bal alsó) Tahy Ágnes, az OVF Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztályának szakértője látható előadás közben

A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) szolnoki székháza adott otthont a Danube Water Balance (DWB) nemzetközi projekt Tisza-vízgyűjtőhöz kapcsolódó szakmai workshopjának 2026. június 17-én. A rendezvényen több mint negyven magyar, román, szerb, szlovák és ukrán szakértő vett részt, akik a Tisza vízgyűjtőjének vízháztartásával, valamint a jövőbeli vízkészlet-gazdálkodási kihívásokkal kapcsolatos legfrissebb eredményeket vitatták meg.

A Danube Water Balance (Dunai vízmérleg) projekt 2024 januárjában indult az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetésével, az Interreg Duna Régió Program támogatásával. A 20 partnerintézmény együttműködésében megvalósuló kezdeményezés célja egy olyan, a teljes Duna-medencére kiterjedő, harmonizált vízmérleg-modellezési rendszer kidolgozása, amely támogatja a fenntartható és összehangolt nemzetközi vízgazdálkodást. A projekt egyik legfontosabb eredménye egy közös vízmérleg-számítási módszertan és egy nyílt forráskódú modellezési rendszer létrehozása, amelyet több határon átnyúló részvízgyűjtőn – köztük a Tisza vízgyűjtőjén – tesztelnek különböző éghajlati forgatókönyvek mellett.

A szolnoki találkozó a projekt egyik mérföldköve, ahol a Tisza vízgyűjtő vízháztartásának a különböző klíma forgatókönyvekre futtatott modellezési eredményeit osztották meg a projekt szakértői a vízgazdálkodásban érintettekkel.

Lovas Attila, a KÖTIVIZIG igazgatója nyitóbeszédében felhívta a figyelmet a projekt fontosságára és a fenntartható vízgazdálkodásra, amely napjainkban a klímaváltozás tükrében komoly kihívás elé állítja a vízgazdálkodás minden szereplőjét.

Csatári Norbert, projektmenedzser (OVF) köszöntőjében rámutatott, hogy a Danube Water Balance projekt napjaink egyik legfontosabb vízgazdálkodási kihívására keres választ. Hangsúlyozta a projekt eddigi eredményeinek megismertetését, valamint a nemzetközi együttműködések jelentőségét a klímaváltozás hatásaira adható közös válaszok kidolgozásában.

Köszöntőjükben kiemelték, hogy a klímaváltozás hatására egyre gyakoribbá váló vízhiányos időszakok, a csökkenő vízhozamok és a fokozódó párolgás új kihívások elé állítják a vízgazdálkodás szereplőit. A fenntartható vízkészlet-gazdálkodás érdekében elengedhetetlen a vízkörforgás változásainak pontosabb megértése és modellezése.

A projekt szakmai hátterét és célkitűzéseit Tahy Ágnes, az OVF Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztályának szakértője ismertette, aki elmondta, hogy a klímaváltozás hatására egyre gyakoribbá váló tendencia a vízhiányos időszakok, a csökkenő vízhozamok és a fokozódó párolgás gyakorisága. A fenntartható vízkészlet-gazdálkodás érdekében elengedhetetlen a vízkörforgás változásainak pontosabb megértése és modellezése. Előadásában rámutatott, hogy a Tisza vízgyűjtője a Danube Water Balance projekt öt mintaterületének egyike, ahol szinte valamennyi jelentős vízgazdálkodási kihívás megjelenik – az árvizektől és aszályoktól kezdve a vízminőségi kérdésekig. A szakértő kiemelte, hogy a Duna-medence országai közösen kívánnak választ adni az egyre súlyosbodó vízhiány és aszály problémájára egy egységes vízmérleg-rendszer kialakításával.

A program során Kozma Zsolt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatója bemutatta a CWatM (Community Water Model) alapú modellezési rendszert és annak a Tisza vízgyűjtőre vonatkozó alkalmazását, valamint a különböző éghajlati forgatókönyvek alapján készített szimulációk eredményeit.

A résztvevők Chappon Máté, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakági szakértőjének előadásában megismerhették a DWB projekt központi adattárolási rendszerét. Hangsúlyozta a közös adatkezelés jelentőségét, amely alapvető feltétele a Duna-medence országai közötti egységes vízmérleg-számításnak és a megalapozott vízgazdálkodási döntéseknek.

Nikola Santrač, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának kutatója ismertette a projekt keretében fejlesztett Web-GIS platformot. Előadásában bemutatta azokat a térinformatikai eszközöket és vizualizációs lehetőségeket, amelyek segítségével a projekt eredményei, modellezési adatai és vízmérleg-számításai könnyen hozzáférhetővé és elemezhetővé válnak a szakemberek számára.

A képen Nikola Santrač, a Novi Sad-i Egyetem Mezőgazdasági Karának kutatója, bemutatja a projekt keretében kifejlesztett Web-GIS platformot.

A képen Nikola Santrač, a Novi Sad-i Egyetem Mezőgazdasági Karának kutatója, bemutatja a projekt keretében kifejlesztett Web-GIS platformot

A workshop második felében a KÖTIVIZIG szakemberei mutatták be a folyamatban lévő, kapcsolódó kezdeményezéseiket, tevékenységeiket.

Harsányi Gábor, műszaki-igazgató helyettes (KÖTIVIZIG) ismertette a LAREDAR – Tavak és tározók a Duna vízgyűjtőjén – szintén az Interreg Duna Régió Program által támogatott nemzetközi projektet, amely a tavak és tározók összehangolt üzemeltetésének koncepcióját dolgozza ki az árvízi és kisvizes időszakok kezelésének támogatására. A 2025 tavaszán indult projekt a KÖTIVIZIG vezetésével és 11 partner együttműködésében valósul meg.

Vizi Dávid Béla, műszaki titkár előadásában a Tisza-Körösvölgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer (TIKEVIR) vízkészlet megosztó rendszer működését, valamint az elmúlt évek súlyos vízhiányos időszakaiból levont tapasztalatokat ismertette.

A szakmai bemutatók rávilágítottak arra, hogy a vízkészletek hatékony és összehangolt kezelése fontos a térség alkalmazkodóképességének növelésében.

A rendezvény zárásaként a résztvevők workshop-beszélgetés keretében vitatták meg a modellezési eredmények gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit és a határon átnyúló együttműködés további fejlesztésének irányait. A Danube Water Balance projekt egyik kiemelt célja ugyanis, hogy a Duna-medence országai közösen, összehangolt módszertan alapján készüljenek fel a klímaváltozás okozta vízgazdálkodási kihívások kezelésére.

További információ a projektről ezen a linken található.

Itt tekinthető meg az 1 perces videó, amely a szolnoki workshopról készült.

Szöveg és fotók: Csatári Norbert, project menedzsere, OVF Nemzetközi Ügyekért Felelős Főosztály nemzetközi referense