Az ICPDR (Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság) örömmel osztja meg az 5. Közös Dunai Felmérés (JDS5) – a világ legnagyobb, egyetlen folyórendszeren végzett vízgyűjtő-megfigyelési programja – mikrobiológiai vizsgálatainak első eredményeit. Habár a végleges adatok csak akkor lesznek elérhetők, amikor mind a 108 mintavételi helyről származó minta anyagát elemezték, az előzetes mikrobiológiai adatok már most biztató tendenciákat mutatnak a Duna-vízgyűjtő teljes területén.
Ausztria Szövetségi Mezőgazdasági, Erdészeti, Régiófejlesztési és Vízügyi Minisztériuma sajtóközleményt adott ki a JDS5 első mikrobiológiai eredményeiről. Az osztrák kutatók által vezetett vizsgálatok jelentős javulást mutatnak a Duna és mellékfolyói vízminőségében – különösen azokon az alsó-szakaszi területeken, amelyeket korábban súlyos fekális szennyezés érintett.
Ezekre az eredményekre építve, a cikk a JDS5 előrehaladásáról nyújt vízgyűjtő-szintű áttekintést, kiemelve a felmérés mögött álló nemzetközi együttműködést, és annak jelentőségét a Duna-térség folyóinak „egészsége” szempontjából.
Határokon átnyúló tudományos törekvés
Az ICPDR koordinálásával és a 14 Duna menti ország közös megvalósításának köszönhetően, a JDS5 több mint 100 intézmény, több mint 1000 szakértőjét fogja össze. Célja a Duna eddigi legátfogóbb és legharmonizáltabb ökológiai, kémiai, hidromorfológiai és mikrobiológiai állapotfelmérésének elkészítése.
A mikrobiológia hosszú ideje az egyik leginnovatívabb eleme a JDS programoknak.
Ausztria vezető szerepe a mikrobiológiai megfigyelésben
Az ICC Water & Health (MedUni Bécs, TU Bécs és KL Krems) osztrák vezetésű kutatócsoportja 68 mintavételi hely mikrobiológiai elemzését koordinálja a Duna-vízgyűjtőjén. Több mint két évtizedes részvételük lehetővé teszi az összehasonlító elemzéseket és igazolja, hogy a fenntartható szennyvízkezelés valóban javítja a vízminőséget.
Miközben Ausztriában alacsony a fekális szennyezés szintje, a felmérés helyenként – szennyvíztisztító telepek és rekreációs területek közelében – koncentrációs csúcsokat is kimutatott. Ezek az eredmények rámutatnak a célzott beavatkozások és a folyamatos ellenőrzés fontosságára.
Különösen értékes az Alexander Kirschner egyetemi docens (MedUni Bécs, Interuniversity Cooperation Centre Water & Health) folyamatos részvétele a JDS2 óta (2007-től), amely közel két évtizedre visszanyúló, egyedülálló mikrobiológiai adatsort biztosít a Duna-medence számára.
Átfogó mikrobiológiai program
A JDS5 mikrobiológiai programja a JDS3 és JDS4 során elért eredményekre épít, és az alábbi területekre összpontosít:
- szabványos fekális szennyezettségi vizsgálat
- antibiotikum-rezisztencia vizsgálata
Ezeket más szakértői csoportok adatai (pl. szennyvíz indikátorok, nehézfémek, kémiai elemzések) egészítik ki, így – ezzel a multidiszciplináris szemlélettel – lehetővé válik a mikrobiológiai mintázatok minden eddiginél mélyebb és pontosabb értelmezése.
Első eredmények: javuló tendenciák a vízgyűjtő egész területén
Habár a végleges, minden ország által jóváhagyott eredmények még váratnak magukra, az eddigi adatok azt mutatják, hogy:
- hosszú távon csökken a mikrobiológiai szennyezés, ami a régióban végrehajtott jelentős szennyvízkezelési és vízvédelmi beruházások eredménye;
- a felső szakaszokon továbbra is kiváló a vízminőség, összhangban a korábbi felmérésekkel;
- több alsó-szakaszi mellékfolyón és Duna-szakaszon jelentős javulás tapasztalható ott, ahol korábban a fekális szennyezés súlyos probléma volt.
Ezek az eredmények alátámasztják a vízgyűjtő-szintű együttműködés és az Európai Unió vízpolitika hatékonyságát.
Miért fontos a mikrobiológia?
A mikrobiológia a mikroszkopikus élőlények – egysejtűek vagy sejtcsoportokban élők – tanulmányozásával foglalkozik.
A mikrobiológiai megfigyelés kulcsszerepet játszik a köz-, és „környezeti egészségben”, mivel segít megválaszolni olyan alapvető kérdéseket, mint: jelen van-e fekális szennyezés egy folyóban? Honnan származik? Vannak-e antibiotikum-ellenálló baktériumok?
Fontos kiemelni, hogy a fekális baktériumok természetes módon is jelen vannak a folyókban (például a vadon élő állatok miatt), ezért hosszú távú adatsorokra van szükség ahhoz, hogy megkülönböztessük a természetes állapotokat az emberi eredetű terheléstől és nyomon követhessük a javulást.
Következő lépések
A JDS5 minden szakterületén – beleértve a kémiát, biológiát, hidromorfológiát, radioaktivitást, felszín alatti vizeket, szennyvizeket, eDNS-t, mikroszennyezőket és mikroműanyagokat – tovább folynak a laboratóriumi vizsgálatok. Az eredmények 2026 folyamán lesznek publikálva, a végleges technikai jelentés pedig 2027 elején várható.
A közvélemény tájékoztatása és bevonása érdekében az ICPDR a Társadalmi Részvétel Munkacsoporton (PP EG) keresztül 2026-ban is folytatja a JDS5 kommunikációját, többek között a „Country Takeover” közösségi médiás sorozattal.
Az osztrák sajtóközlemény letöltése
Az ausztriai eredmények részletes bemutatásához kérjük, tekintse meg a hivatalos sajtóközleményt az alábbi linken:
Totschnig: Deutliche Verbesserung der mikrobiologischen Wasserqualität der Donau
Fordította: Szántó Dániel, Nemzetközi Osztály, Nemzetközi Ügyekért Felelős Főosztály, OVF