A jégtörő hajók a jeges árvíz elleni védekezés egyik legfontosabb eszközei. Az enyhébb telek ellenére azonban az előttünk álló téli időszakban sem zárható ki a Dunán és Tiszán jégjelenségek megjelenése. Ennek megfelelően a hajók készenlétben tartása elengedhetetlen feladatunk a téli időszakban.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a vízügyi igazgatási szervek jégtörő hajóparkjának üzemeltetéséről szóló 24/2012. (V. 31.) BM utasítás rendelkezéseinek megfelelően 2023. december 15-én 6:00 órától elrendelte a jégtörő hajók I. fokú jégvédekezési készültségbe helyezését.
Ezzel a Dunán, Tiszán és Balatonon összesen 23 db jégtörő hajó kezdte meg működését napi 24 órás ügyeletet tartva a védekezésre kijelölt állomáshelyén. Minden nap felmérik a kollégák az estleges jegesedések mértékét, és amennyiben jégtorlaszok kialakulása figyelhető meg, a hajók párban dolgozva rögtön megkezdik jégtörési tevékenységeiket.
Legtöbb esetben a hajók „ráfutásos” módszerrel törik a kialakult jégréteget, azonban bizonyos hajók az úgynevezett „döngölő” berendezések használatával végzik el feladatukat, amely periodikusan a hajótest függőleges kilendülését okozza, ezzel feltörve a jeget. Az azonnali beavatkozásokat indokolja a jég szeszélyes viselkedése, ugyanis egyes esetekben mindössze pár óra lezajlása alatt a kikötőkben, part menti házakban, épületekben hatalmas károkat képes okozni a felgyülemlő jég.
Amennyiben a folyón felgyülemlő jég lefolyása nem biztosított, a jég feltorlódik, ezzel elzárva a folyómederbe érkező víz haladását, amely jeges árvizek kialakulásához vezethet. A hajók egyik legfőbb feladata ennek az eshetőségnek az elkerülése.
Szükséges esetben a jégtörés a Duna, valamint a Tisza - és egyes mellékvízfolyásainak - magyarországi szakaszát érinti, továbbá indokolt helyzetben a környező országokban segítségnyújtás történik.
Bencs Miklós
Fotók: Apatini kikötő - Szerbia (JOBBÁGY ZOLTÁN, 2017.)