2023. június 19-21. között - immár 18. alkalommal - rendezték meg az ENSZ EGB (Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága) Határvízi Egyezmény Integrált Vízgazdálkodási Munkacsoport Ülését Genfben.
Az eseményen 300 fő vett részt személyesen, illetve online formában több, mint 80 országból. A rendezvény egyik fő célja volt, hogy szakemberek, kormányzati képviselők figyelemmel kísérjék a Határvízi Egyezmény keretében folyó munkákat, áttekintsék az Egyezményben foglalt célkitűzések megvalósulását.
Mi is a célja a Vízügyi Konvenciónak, azaz a Határvízi, más szóval Helsinki Egyezménynek?
A határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelmére és használatára vonatkozó, Helsinkiben, 1992-ben aláírt ENSZ EGB Határvízi Egyezmény a határvízi együttműködés alapelveit és gyakorlati megvalósításának elemeit tartalmazó keretdokumentum, amely alapul szolgál bilaterális határvízi megállapodások megkötéséhez, vízgyűjtőkre vonatkozó egyezmények kialakításához. Az Egyezmény – melyre gyakran csak Helsinki Egyezményként hivatkoznak - célja a határokon átnyúló vízkészletek fenntartható használatának biztosítása. Az Egyezményhez csatlakozó, azt ratifikáló országok kifejezik egyetértésüket, hogy az Egyezményben foglalt célokat együttesen, közösen fellépve és integrált módon lehetséges megvalósítani.
Az ENSZ EGB Határvízi Egyezménynek jelenleg 49 ország és az Európai Unió a Részes Fele. Irak, Kamerun, Nigéria és Namíbia a legújabb tagok.
(Bővebben: https://unece.org/sites/default/files/2023-05/INF1_ratification%20status.pdf)
Ennek szellemében tekintették át a hároméves elnökségi ciklus munkaprogramjának teljesítését, felülvizsgálták az Egyezmény 2022–2024-es munkaprogramjának végrehajtását, megvitatták az Egyezmény globális nyitásával kapcsolatos fejleményeket és tekintették át a tervezett tevékenységek előre haladását.
Az IWRM ülés az előzetesen kialakított program szerint zajlott. Az előző ülés emlékeztetője és a napirend jóváhagyását követően a Titkárság beszámolója hangzott el az Egyezmény ratifikációjával és a csatlakozásokkal kapcsolatban.
Magyarország a 3 éves munkatervekben az Egyezmény globális nyitásával és az EGB-n kívüli országok csatlakozásának elősegítésével kapcsolatos feladatokban vállalt vezető szerepet.
Ezen felül vezető országként irányította a nemzetközi vízmegosztással kapcsolatos kézikönyv, valamint a határvízi együttműködések létrehozásának elősegítését célzó útmutató kidolgozását (mindkét dokumentum elfogadásra került a Részes Felek 2021. évi konferenciáján). 2023 folyamán Németországgal egy regionális szakértői ülés megrendezését is elvállata Magyarország.
Szlovénia részéről ismertetés hangzott el a Részes Felek 10. Konferenciájával kapcsolatban, amelyet Ljubljanában rendeznek meg 2024. október 23-25. között.
Az ülés záró részében a Titkárság tájékoztatása hangzott el a 2025-27. évi munkaprogram előkészítésével kapcsolatban, amelyhez decemberben egy on-line kérdőív is kiküldésre kerül. Ezt követően az Irányító Bizottság a Titkársággal közösen készíti elő a munkaprogram tervezetet, amely az IWRM következő ülésén kerül megtárgyalásra.
A munkacsoport ülést a két társelnök - Németország és Magyarország - képviselői vezették le. Magyarország képviseletében a társelnöki posztot Kovács Péter, a Belügyminisztérium Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztályának vezetője és EU Víz Igazgató látja el.
A társadalmi kapcsolatok erősítéséről szóló tematikus szekcióban pedig lehetőség volt a résztvevő szakemberek az aktív / élénk tapasztalatcseréjére arról, hogy hogyan hívják fel a nagyközönség figyelmét a hatékony és fenntartható határvízi vízgyűjtő-gazdálkodás fontosságára.
A rendezvényről további hasznos információ olvasható az alábbi linkeken elérhető cikkekben:
https://unece.org/environmental-policy/events/18thIWRM
Szabó Katalin