A magyar nyílt forráskódú térinformatikai közösség 11. alkalommal gyűlt össze egy egész napos konferencia (alias Foszforgézu) keretein belül a BME Általános és Felsőgeodézia Tanszékén 2024. május 31-én.
Ahol a földtudományok találkoznak a térinformatikával! Digitális homokozó.
A rendezvény abból a célból kerül minden évben megrendezésre, hogy a magyarországi nyílt forráskódú alkalmazások felhasználóit és fejlesztőit összehozza, a felhasználói kört bővítse, ill. lehetőséget biztosítson az információk megosztására. Világszerte és egy ideje már a hazai térinformatikai közösség egy része is használ ún. nyílt forráskódú (open source) szoftvereket. Ezek a jellemzően földrajzi adatokat felhasználó és megjelenítő számítógépes programok előnye, hogy általában bárki számára ingyenesek és szabadon használhatók, ill. terjeszthetők.
Felvezetőként egy általános összefoglaló keretein belül megismerhettük a magyar közösség helyzetét és kapcsolódási lehetőségeket a globális felhasználás tekintetében.
Idén több előadás is érintette az állami adatok körét, hogy milyen megoldásokkal lehet őket nyílt forráskódú környezetben előállítani vagy éppen felhasználni. Az MG Solution Zrt. például bemutatta, hogy a MÁV elavulttá vált térinformatikai rendszerét és azok szerteágazó moduljait milyen módon alakították át. Célul tűzték ki, hogy bizonyos elemeiben szabad és open-source szoftver alapokon működő rendszerkomponensek kerüljenek fejlesztésre. Az új architektúra már képes megteremteni az alapjait annak, hogy hosszú távon egy rendszeren keresztül lehessen hozzáférni az összes adathoz, valamint olyan új igényeknek is meg tudjanak felelni, mint az önvezető vonatok üzemeltetése, a GPS alapú vontató jármű használata vagy az automatikus objektum felismerés a képalkotó eszközökkel (pl.: LIDAR, kétkamerás fotogrammetria) történő felmérés, ill. kiértékelés során.
A Floridai Nemzetközi Egyetem magyar munkatársa többek között kitért arra is, hogy az Egyesült Államokban az állami Topográfiai adatok (ill. minden olyan produktum, amelyet a kormány tisztviselője vagy alkalmazottja készített hivatalos feladat részeként) nyilvánosak az állampolgárok számára, esetükben a szerzői jog egységesnek tekinthető és közérdekű adatigényléssel hozzáférhetőek (ismerős lehet itt a Vízügyben, a vízügyi adatok megismerhetőségének következtében). Azonban a közszférában egyelőre még a fizetős térképezési szoftverek használata a jellemző.
Az OpenStreetMap egyik önkéntese pedig szemléletesen ismertette, hogy állami adatok felhasználásával, esetükben a Magyar Közút által közzétett közúthálózati adatok segítségével milyen módon pontosították illetve egészítették ki a szabad licenc alatt működő OpenStreetMap világtérkép úthálózatának magyarországi szakaszait.
Több előadás is a webtérképekre épülő egyik közkedvelt technológiával (LEAFLET) foglalkozott, amely már nem csak a bonyolult fejlesztésekhez biztosít eszközöket, hanem a felhasználásával kezdő programozói tudással is fontos térképi elemeket lehet elhelyezni webtérképeken, mintpéldául az előadók által bemutatott dinamikusan változó névrajzok vagy adatosztályozásra épülő látványos tematikus térképek.
A fotogrammetria open source felhasználási lehetőségei sem maradhatott ki a sorból. Az egyik esetben lehetőségünk volt betekintést nyerni olyan technológiába, ahol GPS nélkül, a mobiltelefon kamerájának segítségével is lehet helymeghatározást végezni egy a mobilra fejlesztett kis applikációval. A Google felhőszolgáltatásában mára elérhetővé váltak ismert pozíciójú tereptárgyak (pl.: épületek), amelyekkel a program összekapcsolja a kameraképen megjelenő tárgyakat (kiterjesztett valóság), ezáltal valós időben képes kiszámolni saját pozíciónkat.
Emellett ismertetésre kerültek azon szabad szoftverek, amelyek felhasználásával objektumrekonstrukciót vagy akár drónfotogrammetriai méréseket és azok feldolgozását lehet elvégezni. Végeredményül pedig összetett pontfelhők, ortofotók, digitális terepmodellek, szintvonalas térképek és különféle 3D animációk állhatnak elő.
Az utolsó előadáson bemutatásra került, hogy ma már alacsony költségvetéssel, olcsó GNSS vevők és nyílt forráskódú szoftverek kombinációjával is lehet olyan monitoring rendszert kiépíteni összetett építmények (pl.: hidak) mozgásának, lehajlásának vizsgálatára, amelyek ha nem is haladják meg a drágább műszerek pontosságát, de közel hasonló eredményeket adnak vissza (akár néhány mm-re megközelítve drága versenytársukét).
A konferencia zárásaként egy Workshop keretein belül a résztvevők az okostelefonjaik felhasználásával kipróbálhattak olyan szabadon elérhető programokat, melyek a neurális hálózatokra épülő gépi látás alapján képesek megkülönböztetni akár egy csivavát egy muffintól.
Összefoglalásként elmondható, hogy a megvásárolt drága, bár ténylegesen jól működő alkalmazások, szoftverek mellett a szabadon használható ingyenes alkalmazások is ki tudnak elégíteni bizonyos műszaki igényeket és akár még meg is tudják közelíteni azok mérési vagy feldolgozási pontosságát. Emellett kis programozói tudással, még saját magunk is alkothatunk akár mérnöki felhasználásra is alkalmas programokat. Hátrányuk, hogy kevésbé ismertek, egyelőre nagyobb időráfordítással lehetséges a felkutatásuk vagy éppen a megismerésük, és nem feltétlenül olyan felhasználóbarát a megjelenésük, mint a drága társaiké. Érdemes elgondolkodni, hogy milyen módon lehet kiaknázni a nyílt forráskód előnyeit a műszaki, mérnöki és térinformatikai szempontokból.