Vízgazdálkodási szakmai nap
A Planet Budapest 2023 fenntarthatósági konferenciát és szakmai kiállítást immár második alkalommal (2021-ben tartották az elsőt) szervezték meg a megújult HUNGEXPO területén szeptember végén-október elején (2023.09.27-10.01.).
A nemzetközi rendezvény három fő részből állt ezúttal is, hasonlóan a 2021-es Planet-hez:
- az Expóból, ahol a vízipari és vízzel kapcsolatos cégek, intézmények kiállításán felül szakmai programokat tartottak a nagyközönség részére,
- a „Your Planet”, azaz a „Te Bolygód” elnevezésű szórakoztató, informatív és elgondolkodtató kiállításból, ahol idén 18 látványos szigeten interaktív installációk segítségével mutatták be a szervezők a fenntarthatóság lényegét, és azt hogy mit tehetnek érte az emberek egyénileg és közösen,
- a „Heroes of the Future”, azaz a „Jövő Hősei” fantázianévvel ellátott, kimondottan a fiatalokat megszólító, fenntarthatósági, interaktív élményprogramból. A 8-16 éves fiatalokból álló osztályok és csoportok hetvenöt perces, vezetett, csoportos élményprogramban vehettek részt, ahol lenyűgöző filmélmény és profi szabadulószoba várta őket. Itt megtapasztalhatták, hogy hogyan formálja a jövőt a hatékony együttműködés.
A három helyszín és programtípus közül a vízgazdálkodásnak az Expón biztosított külön helyet és szakmai teret a Magyar Víz-, és Szennyvíztechnológai Szövetség (MASzeSz) 2023. október 28-án, az éves, országos konferenciáján.
A képen Nagy István, agrárminiszter és Dr. Áder János korábbi köztársasági elnök és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Az egész napos program a konferenciateremben, dr. Áder János korábbi köztársasági elnök és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Nagy István, agrárminiszter nyitóbeszélgetésével vette kezdetét.
Beszélgetésük során Áder János felhívta a figyelmet az erdőpusztulásokra, a jó minőségű termőföldek degradálódására, a felszíni vizek szennyezésére, szennyezettségére és a felszín alatti vizek túl használatára. A felszín alatti vizek felhasználása nagyobb mértékű jelenleg, mint amennyi újra tud termelődni.
Nagy István agrárminiszter válaszként elmondta, hogy a legfontosabb a problémák orvoslására, a negatív helyzet megoldására, a változás, melynek elsődleges eszköze a kutatás, innováció. Emellett, a szemléletbeli váltás, a 180 fokos fordulat is lényeges, azaz fontos az emberek saját, vízhasználati igényeinek lejjebb adása, átgondolása a klímaváltozás érdekében.
Az elsőként felvetett problémával, a talaj minőségének romlásával (egyik példája a talaj porózusságának elvesztése) kapcsolatban az agrárminiszter kiemelt néhány lehetséges megoldást: a vetésforgót, talajtakarásos megoldásokat, műtrágyázásnál a kalcium bevonását a műveletekbe és a forgatás nélküli talajművelést.
Ezen felül a rossz talajművelés rontja a talaj vízháztartását is, tette hozzá az agrárminiszter, melynek ellensúlyozására fontos a víz betározása és az öntözési módszerek felülvizsgálata.
A megoldások kézzel fogható megvalósításaként ismertette a már eddig hozott intézkedéseket: csatornák tisztítása a hatékonyabb betározás érdekében, a belvíz minél hosszabb ideig a területen való tartása, öntözőművek fejlesztése, öntözési közösségek törvényekkel, pályázatokkal való segítése.
Nagy István agrárminiszter az előrelépések között említette a Homokhátság projektet is, – amely a vízhiányos ökológiai állapot javítására irányul és az Országos Vízügyi Főigazgatóság kezeli – ahol az I. ütemterv már elkészült és a II. ütemterv előkészítése pedig most zajlik.
A beszélgetés végén a résztvevők kitértek arra is, hogy fontos, hogy megfelelő termények legyenek ültetve az egyes területekre, például az aszályt figyelembe kell venni a kukorica termesztési helyének kijelölésekor. Utolsó témaként pedig az élelmiszerpazarlásról esett szó.
A nap további részében a szekció teremben folytatódott a szakmai program, amely kimondottan a vízgazdálkodásra irányult.
Az eseményt Réthy Pál közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár (Belügyminisztérium) és Kovács Károly a MaSzeSz elnöke nyitotta meg.
A helyettes államtitkár beszédében kiemelte a rendelkezésre álló víz mennyisége miatt az egymásra utaltságot, melyből következik, hogy mennyire fontos az emberek közötti és az egyes szakmai szervezeti egységek, szakterületek közötti együttműködés. A víz jelentősége mindenhol számottevő, folytatta, az élelmiszerellátás területén is, ezért előtérbe kerülnek az önfenntartó országok. Ezen kívül az orosz-ukrán konfliktus is hatással van a hazai élelmiszerellátásra.
Kovács Károly, a MaSzeSz elnöke pedig ismertette, hogy a szövetség tevékenységének központjában a települési vízgazdálkodás áll, de a tevékenységük szorosan összefügg az agrár vízgazdálkodással. Tapasztalták, hogy sok esetben a víz szűkösségéből következően a települések versengenek a mezőgazdasági használókkal. Sok esetben a szűkösség a víz szennyezettségével párosul, melyből az egyik lehetséges kiút a tisztított szennyvíz hasznosítása.
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője
Fotó: MaSzeSz
Ezt követően Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője előadásával vezette be a kerekasztal beszélgetést, melynek címe és témája a „Vízkészletek és a víz értékének alakulása a klíma és humán hatások nyomán”.
Láng István főigazgató előadásában elmondta, hogy általános tendencia napjainkban, hogy az elérhető vízkészletek egyre csökkennek, klímaváltozások vannak, vízkészlet hiány jelentkezik, aszályok alakulnak ki, csökken az árvizek szintje és hozama.
Ezekből következően a vízkészlet-gazdálkodásra új forgatókönyvet kell kialakítani, ahol nagyobb szerepet kap a víz visszatartás és a vízminőségvédelem még inkább kiemelt feladat lesz. A káresemények közül a szennyvizek miatti túlterheltség jellemző a rendszerre, melyet a „szennyező fizet elvvel” lehet szabályozni. Romániában például önszabályozóként működik ennek a betartatása és befolyásolja az árképzést.
A képen Csörnyei Géza, ügyvezető (Fővárosi Vízművek), Weidinger Tamás, meteorológus (ELTE), Kovács Károly, elnök (MaSzeSz) és Láng István, főigazgató (OVF)
Fotó: MaSzeSz
A panelbeszélgetés témája is erre vonatkozott, mégpedig az árképzésre. Az előadók e tekintetben kiemelték a tudatosságot, azaz fontos hogy nagyobb figyelmet kapjon az árképzés, ugyanakkor lényeges a társadalom képzése is a vizek szennyezésének megelőzésében.
Az árképzésnél a finanszírozási célokra és fenntarthatóságra vonatkozóan az előadók megállapították, hogy a vízkészlet jelenlegi értéke elenyésző, tekintve a köbméterenkénti árát, melyet fokoz a felszíni és felszín alatti vízkészletek sok esetben illegális használata, a csapadékvíz elvezetés helyenkénti problémája. Ennek érdekében a vízkészletnek nagyobb értéket kell adni, például a lakosság szemléletformálásával, ösztönzésével, a szennyvíztelepek korszerűsítésével, a tisztított szennyvíz újrahasznosításával. Ezek közül a csapadékvíz összegyűjtésének támogatására már van pozitív példa is; egyes önkormányzatok a lakosságnak tartályokat adományoz.
Láng István főigazgató a kerekasztal beszélgetés végén összefoglalásul elmondta, hogy a problémák megoldására két fő vonulatot lát: a szemléletváltást és a jogszabály módosítást. Ehhez társul az, hogy a vizet jobban kell értékelni mind állami, mind ipari mind pedig társadalmi szinten.
A nap további része érdekesebbnél érdekesebb témájú szakmai kerekasztal megbeszélésekkel folytatódott, mint például a „Vízszükségleti igények és vízkínálati lehetőségek a mezőgazdaságban” vagy az „Integrált vízgyűjtő gazdálkodás a klímaváltozás tükrében”, melyekben az Országos Vízügyi Főigazgatóság részéről az előbbiben Csűrös Krisztián, az Öntözési és Belvízvédelmi Főosztály vezetője, az utóbbiban pedig dr. Balatonyi László, a Települési Vízgazdálkodási Osztály vezetője vett részt.
A szakmai programmal kapcsolatos további hírek:
https://www.maszesz.hu/hireink/aktualis-hirek/planet2023-konferencia
Szabó Katalin, OVF, Nemzetközi Osztály