Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 80 204 240
Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 80 204 240

További lehetőségek a magyar-kínai együttműködésben

A képen a magyar vízügyi szakemberek: Lábdy Jenő, főosztályvezető, OVF, Vízi Dávid, műszaki titkár, Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) és Kovács Péter, szakmai főtanácsadó, OVF

Fotó: Lábdy Jenő, OVF

A „China Europe Water Platformot (CEWP)” 2012-ben hozták létre, a 6. Víz Világfórumon, Marseillesben. Célja, hogy előmozdítsa az EU és Kína közötti – vízzel kapcsolatos – politikai párbeszédet, a közös kutatásokat és az üzleti együttműködéseket a víziparban. Tevékenysége négy témakör köré szerveződik:

  • Vízgyűjtőgazdálkodás és ökológiai biztonság
  • Területi vízgazdálkodás és élelmiszerbiztonság
  • Víz és városiasodás
  • Víz és energiabiztonság

Fotó: Kovács Péter, OVF

Az OVF kihasználva a meglévő Együttműködési Megállapodását a „Changjiang Water Resources Commission of the Ministry of Water Resources of the People’s Republic of China (CWRC)” szervezettel, amely – magyar értelmezés szerint – a Jangce folyóért felelős vízügyi igazgatóság, projekt javaslatot nyújtott be a CEWP-hez (China-Europe Water Platform Kínai-Európai Vízügyi Platform). Így részt vehettünk a szervezet éves tanácskozásán. A három napos esemény első napján plenáris ülést tartottak, amelyen többek között a magyar projektjavaslatot bemutathattuk. A másik két napon a legidőszerűbb vízgazdálkodási kérdésekhez kapcsolódóan mutattak be európai és kínai példákat.

Leszűrhető volt, hogy a vízgazdálkodókat a „digital twin” technológia (ami egy létező rendszer valós idejű digitális leképezése - üzemeltetésre, elemzésekre használható többek között), illetve a felszín alatti vizek visszatöltésének kérdése érdekli leginkább. A helytelen mezőgazdasági földművelés (talajtömörítés) és valamennyi gazdasági ágazat túlzott 

vízkitermelése a világ nagy részén felborította a felszín alatti vízrendszerek egyensúlyát. A gondot fokozzák az egyre szaporodó burkolatok (utcák, terek, utak, épületek), amelyek szintén gátolják a beszivárgást. A javasolt megoldások:

  • hatékony víz árszabályozás (pl. ha kevés a víz, akkor kell drágán adni),
  • vízhasználatok hatékony ellenőrzése (pl. illegális öntözés megállapítása műhold felvételek alapján),
  • víztakarékos ipari és mezőgazdasági technológiák támogatása,
  • mesterséges víz visszatöltés (Managed Aquifer Recharge – MAR) - különösen fontos a városi csapadék hasznosítása – „Sponge City” – Szivacsváros),
  • vízvisszatartás.

Annak ellenére, hogy a javasolt megoldások nem újak, jó volt látni, hogy szinte mindenki azonosan ítéli meg a problémák gyökereit és a javasolt megoldások is közel azonosak. Azt is megállapíthattuk, hogy inkább tudományosan megalapozott beavatkozásokat hajtanak végre, nem pedig látványos műveleteket nagy sajtó visszhanggal, de kevés eredménnyel.

További tapasztalat volt, hogy a vízgazdálkodók elsősorban a víztakarékosságra fókuszálnak és nem az új vízforrások felkutatására. Ez azért is a fenntartható megközelítés, mert nem csak a felszín alatti, hanem a felszíni vízkészletekből sincs korlátlan mennyiség. Így a felszíni víz használata, a felszín alatti helyett, sem mindenütt fenntartható megoldás.         

A találkozó keretében aláírtunk egy szándéknyilatkozatot a CWRC-vel, egy közös projekt megvalósítására, amely a vízgyűjtők közötti vízátvezetésekkel kapcsolatos tapasztalatok kicserélésére irányul és az EU finanszírozná a résztvevő tagország (a mi esetünkben az OVF) költségeit. Kínai oldalról a nagytérségi vízpótló rendszerek vízépítési tapasztalatai hasznosíthatók, míg magyar részről a tározók természet harmonikus üzemeltetése (pl. Tisza-tó) lehet követendő példa.    

 

2026.03.16.

Írta: Lábdy Jenő, főosztályvezető, Nemzetközi Ügyekért felelős Főosztály, Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)