Konferencia keretében zárult az Európai Unió Technikai Támogatási Eszközén keresztül finanszírozott „Vízmonitoring erősítése Magyarországon” elnevezésű projekt 2023. október 19-én a Belügyminisztériumban.
A projekt 2021-ben indult, melyet az Európai Bizottság Strukturálisreform-támogató Főigazgatósága megbízásából az Ernst and Young (EY) és a TRENECON tanácsadó cégek valósítottak meg. A projekt feladataiban együttműködésre került sor a Belügyminisztérium (BM) Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztálya és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) műszaki főosztályai, valamint az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) között, az államigazgatási szervek rendszeres szakmai konzultációkkal, adat- és információ-szolgáltatással, illetve az elkészült dokumentumok véleményezésével vettek részt a projektben. A munkába bevonásra került továbbá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), vízügyi igazgatóságok, nemzeti park igazgatóságok, kormányhivatalok, talajvédelmi szakértők.
Réthy Pál, közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár (BM)
Fotó: OVF/ Romet Róbert
A Réthy Pál, közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár (BM) által moderált záró rendezvényen nyitó beszédet mondott Dr. Felkai László, közigazgatási államtitkár (BM), Kasper Richter, a DG Reform Európai Bizottság Strukturálisreform-támogató Főigazgatósága részéről és dr. Felkai Beáta Olga, élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős helyettes államtitkár (AM). Egyetértettek abban, hogy a projekt témakörei a klímaváltozás hatásait figyelembe véve időszerűek és fontosak. A projekt jelentős eredménye, hogy rövid idő alatt (2 év) a gyakorlatban jól hasznosítható, konkrét ajánlásokat fogalmazott meg. Első, már a projekt során megvalósult eredménye a hazai mederiszap felhasználást elősegítő szabályozás kidolgozása és életbe léptetése volt. Azonban számos, további intézkedésre van szükség a mederiszap mezőgazdasági felhasználásának elősegítése és egy integrált víz monitoring rendszer kialakítása terén. Fontos feladat például a gazdálkodók tájékoztatása, a mederiszap mezőgazdasági feldolgozásával szembeni ellenérzések eloszlatása.
A konferencia programja ezt követően a projekt két munkarésze során elért eredmények ismertetésével folytatódott a kedvezményezett szervezetek képviselőinek és a többi résztvevő hozzászólásaival.
Juhász Anikó, helyettes államtitkár (AM)
Fotó: OVF/ Romet Róbert
A mederiszap mezőgazdasági hasznosítása munkarész keretében felmérésre került a hazai és nemzetközi gyakorlat. Ajánlások születtek a kihelyezés szabályaira, a javasolt eljárásrendre, támogatási struktúrára, illetve a hasznosítás folyamatára vonatkozóan. A tevékenység gazdasági kérdéseivel költség-haszon elemzés és a finanszírozási lehetőségek felmérése foglalkozott. A munka kiterjedt a térinformatikai elemzés módszertanának kidolgozására, illetve a mezőgazdasági hasznosítást elősegítő kommunikációs anyagok elkészítésére a gazdálkodók, valamint a talajvédelmi szakértők számára is. A feladatrész vállalkozó általi bemutatását követően Lábdy Jenő műszaki főigazgató-helyettes (OVF) hozzászólásában kiemelte a vízügyi ágazat csatorna fenntartási feladatait, mely során keletkező mederiszap elhelyezésében segít a projekt előrelépni. Hangsúlyozta a gazdálkodókkal való együttműködés és a megfelelő támogatási rendszer szükségességét. Várszegi Gábor, igazgató (Nébih) a projektet az agrárium és a vízügyi ágazat közötti sikeres együttműködésként jellemezte. Tasnádi Gabriella, vízgazdálkodási szakértő (NAK) a képzések fejlesztését, a kutatást és az ösztönzők kialakítását emelete ki, míg Juhász Anikó, helyettes államtitkár (AM) a KAP Stratégiai Terv módosítási lehetőségeire és innovációs pályázatára hívta fel a figyelmet.
Lábdy Jenő, műszaki főigazgató-helyettes (OVF)
Fotó: OVF/ Romet Róbert
A vízmonitoring erősítése feladat során felmérésre került a jelenlegi vízmonitoring rendszer, kiemelten kezelve a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés folyamatát. A folyamatban érdekelt szereplők, adatok, adatbázisok felmérését és értékelését követően interjúkra került sor a vízmonitoring szereplőivel, mely alapján felmérésre került a jelenlegi gyakorlat. Mindezt a nemzetközi példákkal összevetve szakpolitikai és finanszírozási javaslatok és ajánlások, illetve cselekvési terv javaslat került megfogalmazásra.
A munkarész eredményeinek bemutatását követően Lábdy Jenő hozzászólásában az intézkedési javaslatokat jól hasznosíthatónak ítélte, azonban a hazai vízmonitoring egészének fejlesztésének szükségességére hívta fel a figyelmet, a felelősségi kérdések tisztázásával. Kiemelte a mesterséges intelligencia alkalmazásának egyre növekvő szerepét. Kovács Péter, főosztályvezető (BM) nagyra értékelte a projekt eredményeit, emellett az adatgazda szervezetek közötti konstruktív együttműködés szükségességét hangsúlyozta. Az adatokhoz való hozzáférés a nyitott adatpolitika révén segítené az ágazat feladatait. A Pannon Egyetem részéről Kovács Zsófia az egyetemi kutatási háttér szerepére hívta fel a figyelmet. Juhász Anikó a kormányzati feladatként kialakítandó közadat portálról számolt be.
Kovács Péter, főosztályvezető (BM)
Fotó: OVF/ Romet Róbert
Végezetül Réthy Pál, majd Mauro Sibilia, az Európai Bizottság projektfelelőse zárta a konferenciát. Utóbbi megköszönve a projekt résztvevők munkáját, eredményesnek és előremutatónak értékelte a projektet, melynek eredményei remélhetően a gyakorlatban is felhasználhatók lesznek.
Mauro Sibilia, az Európai Bizottság projektfelelőse
Fotó: OVF/ Romet Róbert