Az Interreg Duna Régió Program által támogatott Danube Water Balance projekt 2024. januárjában indult az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) konzorciumi vezetésével, melynek célja a Duna vízgyűjtőre vonatkozó harmonizált vízmérleg-modellezési rendszer kidolgozása.
A projekt várható eredményei négy területre terjednek ki:
- Továbbfejlesztett adatkezelési módszertan a jelenlegi és jövőbeli vízmérleg-számításokhoz, amely magába foglal egy közösen alkalmazott adattár létrehozását, a bemeneti adatok gyűjtését, hitelesítését, valamint az eredmények megjelenítését és értelmezését támogató eszközkifejlesztését; továbbá egy új adatkezelési stratégia kidolgozását, mely biztos alapot nyújt a jövőbeli vízmérleg- és vízgazdálkodási modellezési adattokkal kapcsolatos tevékenységekhez.
- A korszerű, nyílt forráskódú vízmérleg modell kidolgozása lehetővé teszi a vízmérleg komponensek számszerűsítését a teljes vízgyűjtő területre és a kiválasztott, érdeklődésre számot tartó területekre.
- Az új számítási módszer tesztelése és kölcsönös elfogadása érdekében részletesebb elemzések készítése négy kiválasztott, határon átnyúló részvízgyűjtő területre (Morva, a Tisza, Felső-Száva és a Drina folyókon) különböző éghajlati forgatókönyvek mentén.
- Az érdekelt szervezetek bevonása a modell alkalmazásába: a projektben nagy hangsúlyt kívánunk fektetni az ágazati érdekeltek bevonására és a kapacitásépítésre. Az alapvető technikai modellezési lépések mellett továbbképzéseket szervezünk elősegítve egy szakértői közeg kialakulását, amely modellezési specialistákból, vízgazdálkodókból és a vízzel kapcsolatos ágazatok egyéb szakembereiből áll majd.
Az OVF a Magyar Hidrológiai Társasággal együttműködve 2025. június 5-én megtartotta az első nemzeti szintű érdekelti fórumát, ahol az érdeklődők megismerkedtek a projekt eddigi eredményeivel.
Az OVF Nemzetközi Osztálya részéről Csatári Norbert bemutatta a projekt általános jellemzőit (partnerség, munkacsomag struktúra), ezt követően a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakértői mutatták be az előzetes szakmai eredményeket.
György Máté (BME) a partner országokkal folytatott adatspecifikáció és adatgyűjtés folyamatát mutatta mely az alapján fogja képezni a később kidolgozandó adatkezelési stratégiának. A helyi adatok és a helyi szakértői ismeretek hozzájárulhatnak a félre-paraméterezés elkerüléséhez és a modell kölcsönös elfogadásához. Az egyik fő kihívás a vízgazdálkodási adattípusok összegyűjtése.
Ezt követően Ács Tamás és Dr. Kozma Zsolt előadása következett akik a vízmérleg modell alapját képező, az osztrák IIASA intézet által kifejlesztett CWatM modell működését, kalibrációs eredményeit mutatták be a teljes Duna medencére, illetve a Tisza részvízgyűjtőre.
A rendezvény végén Tahy Ágnes és Chappon Máté (OVF) mutatták be a vízmérleg modell eredményeinek vízügyi hasznosítási lehetőségeit. Az esemény végén a részvevők egy online helyszínen kitölthető kérdőív segítségével specifikálhatták, hogy milyen részterületen szeretnék hasznosítani, ami a fejlesztő gárda felé fontos visszacsatolás lesz a modell lesz a modell működésének programozásában.
Az év második felében, illetve jövő év elején az OVF további érdekelti fórumokat kíván tartani, melyekről az OVF weboldalán, illetve a projekt weboldalán és social media felületein fogjuk értesíteni az érdeklődőket.
1. ábra: a projekt által érintett részvízgyűjtők
2. ábra: A felszíni, a felszínközi és a felszín alatti vizekből származó teljes lefolyás: havi átlag