A Magyar-Szerb Vízügyi Bizottság, az ülésen jelen lévő tagjai
A Magyar-Szerb Vízgazdálkodási Bizottság II. ülésszaka
A rendszeres magyar-szerb vízgazdálkodási együttműködés egészen az 1950-es évek közepére nyúlik vissza. Természetesen akkor még Jugoszlávia volt a partnerünk. Az első egyezményt 1955-ben, Belgrádban írták alá, amely 1956-tól lépett Hatályba Magyarországon. A vízügyi szakma mindig is nagyon komolyan vette ezt az együttműködést. A tárgyalások legfelső szinten, az úgynevezett Vízgazdálkodási Bizottságban zajlanak. Ezt mindkét oldalon kormánymeghatalmazottak vezetik. Például a legendás vízügyes Dégen Imre, 17-szer volt a magyar küldöttség vezetője.
Az 1955-ben kötött egyezmény 2019-ig volt hatályban. Természetesen, a történelmi változásokat mindig átvezették rajta. Először magyar-szerb-montenegrói, majd később magyar-szerb egyezmény lett belőle. A többi, volt jugoszláv tagköztársaság is saját megállapodást kötött Magyarországgal. Az 1955-ben megkötött egyezmény alapján 42. ülés tartott a közös Bizottság. Az együttműködés keretében 2019-ben született új szerződés a két ország között. Ebben kiemelkedő szerepe volt Kovács Péter munkatársunknak, aki akkor a kormánymeghatalmazotti posztot töltötte be. Az új egyezmény ugyan közös érdekeltségű folyószakaszokat, vízfolyásokat és öblözeteket határoz meg, de a határon átterjedő hatást az alábbiak szerint határozza meg:
„a vizek mennyiségi és minőségi állapotában, vagy a vízjárásban bekövetkező változás, amely hatással lehet a másik Fél államának területére”.
Ezek a változások nyilvánvalóan nem csak a közös érdekű folyószakaszokon következhetnek be, hanem bárhol a vízgyűjtőn. Ezért több esetben is többoldalú együttműködést kell megvalósítani. Például a dunai jégvédekezést magyar-szerb-horvát találkozón egyeztetik minden decemberben, felkészülve a közös cselekvésre, meghatározva annak anyagi kérdéseit is.
Az együttműködés erősségét mutatja, hogy a vízrajzi adatcsere akkor sem szakadt meg, amikor a koszovói válság idején az Egyesült Államok légiereje a kommunikációs vonalakat támadta Szerbiában.
Az aláírt jegyzőkönyvek cseréje
2026. március 17. és 19. között Szerbiában tartottuk az új magyar-szerb egyezmény szerinti II. Bizottsági Ülésszakot. A helyszínre egy jól előkészített jegyzőkönyvet vittünk, így a találkozó különösebb viták nélkül lezajlott. Az elkészült jegyzőkönyv (az abban elfogadott jelentések és meghatározott feladatok) mindkét ország vízgazdálkodási érdekeit jól szolgálják. A jegyzőkönyvet Lábdy Jenő kormánymeghatalmazott-helyettes írta alá, a kormánymeghatalmazott megbízásából, aki egyéb hivatali elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni az ülésen.
A jelenlegi együttműködés hasznosságát jól mutatja, hogy az alsó-tiszai öntözővíz ellátáshoz az egyik legnagyobb segítséget - már második éve - Szerbiából kapjuk. A Tisza azon szakaszán a kellő vízmennyiség ugyan rendelkezésre áll a folyóban, de a tartósan alacsony vízállás miatt a beépített nagy szivattyúk szívóoldala nem éri el a vizet kellő mélységben. Magyar kérésre, a szerb szakemberek a törökbecsei duzzasztás szintjét jelentősen megnövelték, ami Magyarországon is megemelte a vízszinteket. A klímaváltozás okozta alacsony vízszintek problémája nem oldódott meg véglegesen, de a szivattyútelepek egy részét sikerült (és ma is sikerül) üzemeltetni.
A képen Lábdy Jenő, a magyar tagozat kormánymeghatalmazott-helyettese és Bozana Prior, a szerb tagozat kormánymeghatalmazottja
- 03. 25.
Írta: Lábdy Jenő, főosztályvezető, Országos Vízügyi Főigazgatóság
Fotó: Bures Péter, Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Képaláírások:
- kép: csoportkép a Magyar-Szerb Vízügyi Bizottság, ülésen jelen lévő tagjairól
- kép: a képen a megbízott magyar kormánymeghatalmazott és a szerb kormánymeghatalmazott kicserélik az aláírt jegyzőkönyveket
- kép: a képen Lábdy Jenő, a magyar tagozat kormánymeghatalmazott-helyettese (az ülés idejére megbízott kormánymeghatalmazott) és Bozana Prior, a szerb tagozat kormánymeghatalmazottja